Mező Dániel (szerk.): A dunántúli helvét hitvallású evangélmi egyházkerület egyházi névtára (Pápa, 1865)

39 Közép-Puszta-Bogárd, fiókegyház 153 lélekkel, kik közt segédlelkész Tatay Imre minden mindenekben, 42 gyermeket oktatgatván. 24. Mező-Komárom, a. e. Veszprémm. Valószínűleg igen régi gyülekezet. Mert enyingi földes úr gróf Török Bálint jószágaihoz tartozván, itt is, mint másutt eszközölte a reform, vallásnak terjedését. Elvesztek ugyan régi jegyzökönyvei és matriculája, és az új 1743-tól kezdetett, mint felirata bizonyítja : „Matricula nova ab anno D. J. C. S. G. H. (Domini Jesu Christi Salvatoris Generis Humani) 1743. per Paulum Klubelz in hune ordinem redacta anno 1762. — Mindazáltal alakulását a mohácsi vész után tehetni, és az egyház levéltárában levő régi papírlevélen feljegyzett lel— h készek sora 1622-től kezdetik, és szakadatlanúl [ feljegyezve van a mai korig. Első szentegyháza sövényből készült, e helyett 1720-ban tek. Iíenesei Péter, Roboz Ferenc, í Mihály és Pál rokonok gróf Batthyány Kristóftól s zálogban birván Mező-Komáromot, maguk költsé2 gén építettek tégla- és vályogból új imaházat, — fi mely 1760-ban fentállott, és mikor más egyhás zaink nehéz támadásokat álltak ki, vagy miattok g elpusztultak : Mező-Komárom, volt nádor Batthyánnynak édes anyja gr. Strattman Eleonnorától nyert protectionalis levél oltalma alatt békességben volt, és csupán 1777-ben volt a templom kijavításában