Mező Dániel (szerk.): A dunántúli helvét hitvallású evangélmi egyházkerület egyházi névtára (Pápa, 1865)

- I 34 viseli, és ez idő ólta a közös-cimet használják: „Város- és Falu-Hidvégi helv. hitű egyház." 1690töl fogva Tamkót vagy Jankó Jánost 17 lelkész követte folytonos renddel, de anyakönyve csak 1739-től fogva létezik. 16. Igar, a. e. Fehérm. Leik. Kovács János. Tan. Vámos János. Nép. 562. Szül. 37. Holt. 20. Ház. 9. Isk. 61. Conf. 9. P. Simontornya. V. isk. van. Igart 1750-ben kezdették megszállani, a Meszlényi földesúri család engedelmével. Az ide szállók helvét hitvallásnak voltak, és már 1752-ben a tulajdonos család árendása Hrabovszky Antal kir. ta- • nácsos engedelméböl és közremunkálásával, egy * imaház és tanítólak építhetésre a szükséges földesúri engedélyt megnyerték, s magát a kis egyház szervezte. Azonban a türelmetlenség megtámadta a gyarapuló egyházat 1769-dik évben, midőn két plébános, megyetiszt és fegyveres katonája kíséretében az imaházba berontván, onnan székeket, asztalt, szőnyegeket, ládákat kihányattak, a tanítót az imádkozástól eltiltották s az imaházat bezárták. Ily szomorú helyzetben a hivek Simontornyához csatolva voltak, mignem a Józsefi kegyes parancsolat ereje új életre s tettre lelkesítvén a tagokat, 1784-ben önálló egyházzá emelkedett; első lelkésze Megyaszay Jánossal, ki kezdette vezetn anyakönyvét. Mostani diszes temploma 1832-be építtetett.