Mező Dániel (szerk.): A dunántúli helvét hitvallású evangélmi egyházkerület egyházi névtára (Pápa, 1865)

26 részöket, mignem Salonvári felhasználván azok távollétét, a birtokot magának egészen elfoglalta. — Salonvári azomban mag nélkül halván el, az özvegyét Kéri Kis Sándor nőül vévén, menyasszonyi hozományban kapta az egész Csősz pusztát. — A Kéri Kis-családhoz idővel, Márkus Péter, Gergely fiának unokája János mint tiszttartó kerülvén, ez a szükséges okiratokkal megismerkedett, s birtokába kerítette, és a 18-dik század elején a pert i megkezdvén, Kis Sándortól a puszta illetősége a i Márkus-utódoknak visszaitéltetett, s így per útján a puszta %-ad része a birtokosságra, %-ad része Kis Sándor utódira átruháztatott, s máig is mindkét fél birja. A Márkus-család kezdettől fogva a reformált JJ egyház híve volt, és fiaik nevelését eszközlendőkfJ a losonczi iskolánkból hozattak 1759-ben egy Biró о János nevű tanítót, ki után magános tanítók sza— kadás nélkül tanítgattak 1782-ig, mely évben Ri— sonyki István alatt nyilvános könyörgés-tartás vette ej kezdetét, — de 1786-ban Borza Sámuel alatt а Б birtokosság a magyar kir. Helytartóságtól és a fe—i hérmegyei Törvényhatóságtól is szabad vallásgya- -i korlatot nyervén, Borza Sámuel praeoránsát fel- -1 szenteltette, rendes első papjának elválasztotta, —JL 1788-diki Ápril 7-dik napján egy szép templom im alapkövét letétette, mely azon évi Október 9-kén ím fel is szenteltetett. 1786-ban már az egyház kéfc.ü