Mező Dániel (szerk.): A dunántúli helvét hitvallású evangyélmi egyházkerület egyházi névtára (Pápa, 1863)

24 ház megyéjét mint lehetett. — inig nem a két tuladunai és samarjai vagy komáromi Superintendentia Major Kocsi István Superintendens alatt egygyé lett, — mit előzőleg Deáki István veszprémi hatalmas senior, Hosszufalusi Márton polgárdi pap Assessor társával mentek a Samarjai Superintendentia Etei 1733-ik Febr. 18-án tartott gyűlésére, hogy az egyesülési föltételeket megalapítsák, — a mikor kikötötték, hogy a veszprémi traktus régi kiterjedését s állapotját visszanyerje t. i. legyen egy fő és annyi proseniora, a mennyi szükséges, — állítván, hogy mióta a török e tájon uralkodott, ez mindig igy volt. t. i. a veszprémi traktus seniora többnyire Veszprémben lakván, ez pedig végvár levén, az itt lakó Senior a traktusában eső minden egyházakba visitálni ki nem mehetett ; hanem az ilyen vidékekre maga helyett Proseniorokat tett, kik a szomszédságukban eső egyházakat igazgatták, és a Veszprémben lakó Seniort alkalmilag tudósították. Továbbá az egyesülés második föltétele az volt, hogy ha a Superintendens a régi samarjai Superintendentiához tartozó s vértesen tul levő traktusból lesz, a veszprémi Senior legyen e részen vicarius püspök, — ha pedig : a veszprémi Tractusból lenne Superintendens, akkor a régi samarjai Superintendentiához tartozott traktusbeli tekintélyesebb Senior legyen a vicarius, — és a pá- í pai, e Superintendentiához tartozó Seniornak szabad- j ságában álljon, a mint az idő hozza magával, Superintendenshez, vagy vicariushoz folyamodni ; — hogy ha pedig a pápai Senior választatnék meg Superinten- i densnek, mint középen eső helyre, mindenünnen oda « menjenek — oda folyamodjanak. Mely egyesülési föltételeket később az összes Superintendentia is 1736-ik évben megerősített, és ennek, s az 1738-ik évi kajári iraktualis gyűlés határozatának — mint följebb em-