Mező Dániel (szerk.): A dunántúli helvét hitvallású evangyélmi egyházkerület egyházi névtára (Pápa, 1863)

25 litve volt : — következésében : R. D. Petrus Gál, per admodum R. D. Stephanum Deáki primariura Senio­rem, juramento solemniter deposito, Senior declaratur 1738 Febr. 24. Ezeket előre bocsátván lehet érteni, és meg ma­gyarázni Katona Váczi János Mezölöldi Seniornak 1754-ben az egyházmegye dolgairól és történeteiről vezetni kezdett kisebb könyvét, melyben azt irja, hogy a mezöföldi Campestris, de az 1797-ik évi Peremar­t tonban tartott superintendentialis gyűlés által Peremar­toninak bérmált esperesség, a veszprémi esperességgel j emberek emlékezetétől fogva mindig együtt tartott, két Seniorjuk ; de egy jegyzőjük, egy cassájuk s pénz­tárnokjuk volt, és közös cassajukból fizették az agen­tialis pénzt 50 ft. — Superintendens honoráriumát, 6 ft. — seniori dijt 8 tt, visitatortárs 3 frtját s a ne­mes Collegiumok követeinek adni szokott segedel­met sat. T. i. egy fő Senior volt, s ez alatt állott a ümásik Tractus proseniora, — egy helyen tartván gyű­léseiket is. Sőt ez atyafiságos egyetértés még a köz­cassa 1749 Jul. 25. Vámosi gyűlésben lett egyenlő d megosztása után is — mivel a Superintendentia még sjaz 1747 mart. 8-án tartott pápai gyűlésben elvégezte, hogy ez után minden tractusnak külön pénztára és Koénztárnoka legyen, ki csak saját Seniorának tartoz­nék számolni — az 1753-ik évben újra megujitatott a <íét tractus között, mindeniknek seniora és assesorai iláirván, s pecsétjükkel megerősítvén az egyesség le­velet, melynek tartalma körülbelöl ebből állt : hogy a [oontosabb ügyekben egyetértöleg intézkednek, — min­ilenik tractusbeli papok és iskolatanitók szabadon vál­tozhatnak egyikből a másikba. A fölebb emiitettem 1693-ik éven kezdett és 796-ig latinul vezetett JKönyv szerint, a Mezöföldi

Next

/
Thumbnails
Contents