Tóth Dániel: Egyházi Almanak (Pozsony, 1833)

158 Péczeli. A' Dunamelyéki és Dunán­túli Egyházi Kerületek, a' Komjátlú Káno­nok által igazgattatnak. Komjálhi Kánona­inkban pedig semmi szú és emlékezet nints a' marasztásról. — A' Duna két mellyékén hogy a' világi Urak és Községek liiv Pap­jaikat állandóul szerették meg tartani, 's a' Papi változástól iszonyodtak, Enyingi Török Istvánnak Kani'sai Pálfi János, Pápai Paphoz 1615-ben irt levele nyilván erösi­li. — Az úgy nevezett Gelei Kánonokban is nem a' Papság és a' vallás tekintete el­len való tzélzással van szó a' marasztás­ról. — Mert hogy tehetnénk fel okossan a' Szatmár - Németi 'Sinatban jelen volt Papokról, hogy önn magok rontására hoz­tak volna törvényt ? Ráth. De még is holmi Dislocátzio­kat hallok én néhol minden esztendőben történni. Péczeli. A' mint elébb vala szeren­tsém említni, néhol víszsza éléssé vált a' kezdetben jó rendelés. Meg lehet hogy ott az Egyházi Vidéki Tanáts Gyűlések ne­veztetnek Dislocatióknak is. — De mond­hatom, hogy a' mi Egyházi Kerületűnk­ben, ez a' nevezet isméretlen. Itt mind a' Papság, mind a' Gyülekezet, mindenütt idegen a' Papi változástól; ha, tsak igen fontos ok nints reá. Sót itt a nagy ok nélkül való változás könnyelműségnek tar­tátik. — Mondhatom lelki örömmel, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents