Tóth Dániel: Egyházi Almanak (Pozsony, 1833)

109 mindég jot várni és reményleni, a' Mennyei Atyától. — Ezen tárgyakbéli könyvek, a' nemzet javára, naponként, évenként sza­porodnak, mind jeles fordítások, mind eredeti darabok által. Még vágynák sok, igen sok, mind régi mind ujjabb idó­béli olly fordítni valók, mellyek az emberi ész drága gyöngyei lévén, azokra szüksé­günk van. De a' jő munka már el kezdő­dött, — még pedig elsőben is a' Biblia fordítással. — Folyni fog már ez és te­remni fog közbe közbe honni gyűmöltsŐ­ket, mint a' fordítás érlelte meg a' szom­széd tudós Német nemzetet a' hasznos gyü­möltsözésre, és tette ártatlan 's петеэ tudományos függetlenségbe. A' fordításban is bizonyos rendet és tzélerányt kell követnünk, a' nagyobb siker kedvéérl. Az О és Ujj tudós világ minden­hai remekjei mellett, szűkség ismérnűnk Anyai nyelvűnkőn, kiváltképpen, valamint, a' közelebb emiitett Nemzeti Egyházunk, —- űgy Hazánknak, ennek régibb 's ujjabb lakosinak, — mint Nemzetünknek magának történeteit* — Óhajtandó e' vég­re, a' minket érdeklő középidöbéli, — 's a' Byzantinus kútfőknek, — űgy Schwandt­ner, Bél, Benkő, 's egyéb Tudósok gyűjte­ményeiknek magyaritasá. Hadd ismérje a' nemzet magát, épüljön, emelkedjen, lelke­süljön, minden szépre, hasznosra és jóra. Mivel pedig ezen kútfők, 's azokhoz való

Next

/
Thumbnails
Contents