A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1944.

1944. május 4.

4í sz. melléklet 871 elmaradt éspedig egyrészt azért, mert a kisgyülekezeteknek főleg az iskolafenntartásból származó terheit nem lehetett növelni, másrészt amiatt, mert az e címen várható évi 250—260.000 P-s bevétel adminisztrációs költsége ennek az összegnek javarészét felemésztené. Az elszakított területek egyrészének az újabb világháború küszöbén és alatt történt örvendetes visszatérése a lassú, de következetes anyagi megerősödéshez fűződő számításainkat keresztülhúzta. Ennek oka az, hogy a visszatért területek reformátussága, valamint az általuk fenntartott egyházközségek és intézmények az elszakítás ideje alatt hihetetlen mértékben elszegényedtek és az anyaországi egyház által nagynehezen újból életrehívott alapok növeléséhez szinte semmivel sem járulhattak hozzá, de hozták magukkal leromlott, eladósodott egyházközségeiknek és intézményeiknek minden terhét és gondját. Ezeket a terheket és gondokat egyházunk készséggel vállalta, mert bíztunk abban, hogy a területben és lélekszámban megerősödött állam az újabb terheknek megfelelő mértékben segítségünkre lesz. Ezzel szemben államsegélyeink nem abban a mértékben emelkedtek, amilyen mértékben terheink növekedtek. A háborús viszonyok közepette azonban .nem gondolhatunk olyan átfogó megoldásra, amely egyházunk anyagi helyzetének gyökeres rendezését és az elvesztett tőkék pótlását, ha hosszabb idő alatt is, de lehetővé tenné. De addig is, amíg erre sor kerülhet, gondoskodnunk kell intézményeink fenntartásáról, mert odáig jutottunk, hogy ha nem emeljük a lelkészi nyugdíjintézet és a közalap javára szedett járulékokat és nem vetünk ki a közigazgatás költségeinek fedezésére újabb járulékot s nem gondoskodunk iskolafenntartó egyházközségeink terheinek csökkentéséről, az első összeomlás után újabb és még nagyobbmértékű összeomlás fog következni. Tudatában vagyunk annak, hogy gondjaink enyhítését nem kívánhatjuk egyedül az államtól, hanem a magunk körében is újabb áldozatokat kell vállalnunk, de az is tisztán áll előttünk, hogy saját erőnkből a tornyosuló nehézségekkel nem tudunk megbirkózni, mert nem állanak rendelkezésünkre azok az eszközök és lehetőségek, amelyeknek segítségével a konjunktúrális kereseteket és nyereségeket egyházunk javára megadóztathatnánk. Tudjuk, hogy Nagyméltóságod minden gondja arra irányul, hogy az állampolgárok adózóképességét az állam javára a lehetőség határain belül fenntartsa és nem méltóztatnék szívesen látni, ha a 24*