A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1944.

1944. május 4.

4. sz. melléklet 369 Ezzel szemben az 1943. évre egyházunk összesen 2,221.993.— pengő államsegélyt kapott, amiből az egyes alapok így részedtek: Egyetemes adóalap 894.586.— P Közigazgatási alap 193.417.— Lelkészi nyugdíjintézet 1,032.180.— Közalap 101.810.— Összesen: 2,221.993.— P Ez a szembeállítás világosan mutatja, hogy egyházunk az 1918. évi összeomlás óta eltelt idő alatt ismételt kérvényezés és sürgetés ellenére sem jutott el odáig, hogy az első vüágháborút megelőző legutolsó békeév költségvetésében egyházunk részérte megállapított államsegélyt nem aranypengőben, de legalább valorizálás nélkül, azonos összegben megkaphatta volna. Pedig az egyházunkhoz tartozók száma ma több, mint az első világháború előtt volt, feladataink megsokasodtak s az 1913. évi 1.— K lényegesen több értéket jelentett, mint a mai 1.— P értéke. Az államsegély összegében és főként értékében mutatkozó hiány annál súlyosabb teherként nehezedett és nehezedik egyházunkra, mert hadikölcsönben és állampapírokon a közalap 6,813.600.— ar. K, a lelkészi nyugdíjintézet 11,721.343.— ar. K, együtt 18,534.943.— ar. K. értékű vagyona teljesen megsemmisült. Ennek a tőkének elvesztése közel évi 750.000.— K (910.185 P) kamatjövedelem kiesését jelentette s az államsegélynek csak részben keresztülvitt valorizálása egyházunkat a legválságosabb helyzetbe juttatta. Ennek mértékére jellemző, hogy a pengőértékre való áttérés után a közalap vagyona 1926. végén 32,965.36 P, a nyugdíjintézeté pedig 203.839.— P volt. Egyetemes konventünk azonban mindig tekintettel volt az államháztartás helyzetére — sokszor nagyobb mértékben is, mint e^házunk jól felfogott érdekében szabad lett volna — s a maga jogos érdekeinek háttérbeszorításával és az egyháztagok nagymértékű megadóztatásával igyekezett a legszükségesebb fedezetet előteremteni, hogy a

1 református egyház betölthesse mind hitéleti, mind nemzeti szempontból nagyjelentőségű hivatását. Az 1928. évben megnyilt zsinat a lelkészi nyugdíjintézet fenntartásához szükséges összegek megszerzése érdekében felemelte a nyugdíjintézeti járulékot és lehetőséget próbált biztosítani a közalapi járulék felemelésére is. Ezek az intézkedések, ha az új vüágháború közbe nem'jön, előreláthatólag biztosíthatták volna a na24