A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1943.

1943. május 19-20.

.238 1943. május 19. — 179. gében, de más szellemében is. Trianon szomorú emlékével és terhével az elmúlt idők megoldatlanul maradt nemzeti problémáival kereste a magyar középosztály a kibontakozás helyes útját és megtalálta ez utat, amikor a Nyugat művelődési értékeinek pedagógiai szerepét a nemzeti gondolat mértékével állapítja meg. És ezúton történeti hivatástudatra, keresztyén erkölcsi világnézetre, szociális felelősségtudatra nevel. Voinovich Géza felsőházi tag úrnak a nyugati műveltség és a magyar középiskola viszonyáról ejtett nyilatkozatával szemben feltehetjük azt a kérdést is, a tankönyvtudás jelenti-e a Nyugathoz legközelebb álló műveltséget? Reá kell utalnunk azonban a beszédrészlet egy második ellenmondására. A világháború előtti iskola tanára a nyilatkozat szerint nem magyarázott egyebet, mint ami a tankönyvben úgy is benne van, s amit ő leckének feladott. És mégis akkor voltunk mi a Nyugathoz legközelebb műveltségben. A didakszisz gyenge volt ugyan, a tanítási eredmény mégis jó volt. A beszéd megállapítja azt is, hogy a mai ifjúság túl van terhelve, egy-egy jeles diáknak — aki eleget akar tenni kötelezettségének, az egész napja igénybe van véve. Túlterhelés régen is volt és másutt is van. A magyar iskolában már századokkal ezelőtt is volt. A debreceni Kollégium diákjait a XVI. és XVTL században és részben a XV111. században a vigil és apparitor hajnali 3 órakor költötte fel és a munka a legszükségesebb megszakításokkal, este 9 óráig tartott. Bolyai Farkas már 100 évvel ezelőtt felemelte szavát a szellemi túlterhelés ellen. Trefort Ágoston, az első középiskolai törvény megalkotója 1878-ban az országgyűlésen a következő kijelentést tette: ,,A középtanintézeteknél azon túlterhelésnek, amely alatt a fiatal generátió szenved, végét kell vetnünk ; mert annyira fejlődnek a dolgok, hogy a gimnázium most nem készíti elő a gyermeket az egyetemi oktatásra, de eltompítja elméjét." A túlterhelés nem korlátozódik kizárólag a középiskolára, az egyetem is maximálja a hallgatók által a leckekönyvbe felvehető heti órák számát, tehát az egyetemen is van túlterhelés. Kevés olyan foglalkozási ágat találnánk, amely ne panaszkodnék amiatt, hogy erősen túl van terhelve. A középiskolát is fenyegeti a túlterhelés veszedelme, hiszen a kultura fejlődésével nagy mértékben megnövekedett és napjainkban is egyre növekszik az ismeretanyag és ezzel a középiskola tananyaga is, az emberi agy befogadóképessége viszont nem növekszik a növekedő ismeretanyaggal.