A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1943.

1943. május 19-20.

.234 1943. május 19. — 179. a gimnáziumi tanárok számára, amelyekben több van, mint a tankönyvben és ezzel meg lehetne könnyíteni, hogy a tanár könnyen jusson hozzá ahhoz, hogy a magyarázatoknál többet mondjon, mint amennyit a diák tankönyvében megtalál, mert hiszen ebben az esetben teljesen feleslegessé válik a magyarázat. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr ugyanebben az ülésben elmondott költségvetési beszédében megköszönvén az elismerő szavakat, amelyekkel munkájáról Voinovich Géza felsőházi tag volt szíves megemlékezni, odanyilaitkozott, hogy: A középiskolai egységes tankönyvek, valamint az egységes középiskolai vezér könyvek kérdésében egyetértek vele és elhatározott szándékom, hogy az e téren szükséges intézkedéseket megteszem. Magánbeszélgetés során a miniszter úr kijelentette, hogy a középiskolai egységes tankönyvek és egységes középiskolai vezérkönyvek alatt nem olyan könyveket ért, amelyek az ország valamennyi iskolájában egységesek, hanem azt érti, hogy egységes tankönyve legyen az állami középiskoláknak és legyen meg minden felekezeti iskolának a maga külön egységes tankönyve, illetve vezérkönyve. A miniszter úr nyilatkozatából folyik, hogy a középiskolai egységes tankönyvek, valamint a középiskolai egységes vezérkönyvek kérdése rövid időn belül aktuálissá válhatik és előrelátható, hogy ezzel a kérdéssel az egyetemes konventnek is, mint legfőbb tanügyi hatóságnak fo^alkoznia fog kelleni, ezértt célszerűnek látszik a konvent állásfoglalását kellő időben előkészíteni. Dr. Papp Ferenc középiskolai szakelőadó véleményét a következőkben terjeszti elő: Az elhangzott nyilatkozatokkal kapcsolatban először is azt az örvendetes tényt állapíthatjuk meg, hogy a középiskolai oktatás ügye figyelemmel kisért tárgya még részleteiben is törvényhozó testületeinknek. A részletekre kiterjedő figyelem mögött az a mindnyájunk számára közös cél és törekvés nyilvánul meg — mennyivel inkább az oktatás gyakorlati munkásai előtt — hogy középiskoláink a legjobb munkát, a legeredményesebb korszerű eszközökkel, a legcélravezetőbb úton végezhessék el, hogy az ifjúság energiája, munkabírása, idegrendszere ne terheltessék meg, legyen ideje és kedve mindennapi munkáján túl jövendő életpályájára előkészítő, kedve szerinti foglalkozásra is. Voinovich Géza felsőházi tag úrnak a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetési tárgyalása során tartott beszéde ama szakaszához, amelyet az egyetemes konvent elnöksége 242/1943. sz. iratá-