A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1943.

1943. május 19-20.

1943. május 19. — 179—180. 225 10. a gyön ki gimnázium átszervezése iránti kérése az E. T. V. t.-c. 87. §-ában megjelölt úton valósítható meg; 11. felhívja gimnáziumaink és leánygimnáziumaink igazgatóságait, hogy 141/1938. sz. határozatával kibocsátott kérdőív X. (Az iskola esetleges kívánalmai, javaslatai, sajátos problémái) rovatba csak olyan kívánalmakat és javaslatokat vegyenek fel, amelyek a mai időkben is megvalósíthatók, vagy intézésük a siker reményében megkezdhető; 12. felhívja gimnáziumaink és leánygimnáziumaink elöljáróit és tanári testületeit, hogy a mai nehéz időkben a vigyázó éberségével, a hű sáfár felelősségtudatával végezzék egyházi és nemzeti szempontból létfontosságú szolgálatukat. 180. (20.) A tiszántúli egyházkerület 1942. november 25. napján, Debrecenben tartott közgyűlésén az egyházkerületi középiskolai felügyelő jelentése kapcsán foglalkozott a gimnáziumi tanárhiány kérdésével. Az egyházkerületi felügyelő jelentésének a személyi változásokról szóló része (342. jk. sz.) a következőket tartalmazza: „Jelentésemnek a személyi változásokról szóló része olyan jelenségre hívja fel a figyelmet, amely évről-évre mutatkozva, sőt fokozódva, középiskoláink belső rendjét alig elhárítható akadályok elé állítja. Ez a jelenség a tanárok megfogyatkozó száma. Gimnáziumaink tanári létszámát csökkentette az az örvendetes körülmény, hogy a visszacsatolt területek oktatás- és nevelésügyének a csonkaország iskoláival való egységes haladása miatt szükséges volt a református intézeteink tanáraiból jelentős számot átengedni igazgatói és tanári munkára; a középiskolák megnövekedett száma az elhelyezkedési lehetőséget nagy mértékben megjavította, úgyhogy vannak tanszékek, amelyeknél a több ízben meghirdetett pályázat is eredménytelen volt. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium is gyakran intézeteink tanárait nevezi ki a különböző típusú állami intézetekbe. Mindezek a körülmények önmagukban csak tanáraink és intézeteink oktató- és nevelőmunkájának értékéről tesznek dicséretes bizonyságot; átmeneti jellegűnek kell tartanunk azt a nehézséget is, amelyet katonai szolgálatot teljesítő vagy katonai kiképzésre berendelt tanáraink távolléte okoz. A legnagyobb és mindenképen megoldandó feladatot a tanári pályára lépők számának zuhanásszerű esése okozza. Vonatkozik ez * 15