A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1942.
1942. május 6-7.
1942. május 7. — 398, 477 különösen neveltetési megsegítését célzó kijelentéseket még különösen is helyesli. Ez a pont az, ahol leggyorsabban segíteni lehetne, mert lényegileg nem volna egyébről szó, mint egy oly törvényes hatáskörben hozott zsinati határozatról, amely elrendelné, hogy mindaddig, amíg a lelkészi és segédlelkészi javadalmazások igazságos arányosításának kérdése intézményesen meg nem oldható, a magyarországi református egyház minden lelkésze tartozzék hivatalosan kimutatott jövedelmeinek bizonyos százalékát évenként egy központi segélypénztárba befizetni, amelyből azután viszont elsősorban a gyermeket neveltető és különösen házon kívül taníttató lelkész-szülőknek, másodsorban a betegs^től, vagy egyéb nyomorúságtól sújtott lelkész-családoknak évről-évre rendszeres és komoly összegű segélyek adatnának. Az erdélyi egyházkerület igazgatótanácsának jelentése szerint ott nem a túltermelés, hanem a lelkészhiány veszedelme fenyegeti az egyházkerületet, melynek következménye a pásztor nélkül maradt nyáj elszéledése lesz. A másik körülmény, amire utal, a román impérium alatti helyzet, amikor is a román állam nem tett különbséget rendes és segédlelkész között fizetés, korpótlék és családi pótlék tekintetében. 1940. év augusztus havában a segédlelkész kezdőfizetése havi 103 P 33 fillér volt. Ezenkívül a segédlelkészek az egyházkerület lelkészi nyugdíjintézetének is tagjai voltak. Ezeket a tényeket szembeállítva a magyar állam kongruatörvényének rendelkezésével, a jelenlegi Helyzetet az erdélyi egyházkerület segédlelkészei szerzett jogaik megcsorbításának ítélik. Az igazgatótanács a segédlelkészi fizetések korszerű rendezését elodázhatatlannak tartja. Az esperesek többsége javasolja, hogy úgy a lelkészekre, mint a segédlelkészekre nézve alkalmazni kellene az állami tisztviselők fizetési illetményrendszerének alkalmazását, alapulvéve a középiskolai tanári státust, a segédlelkész a helyettes tanári fokozatba osztatnék be. Kívánják még a lelkészi szolgálat korhatárának 65 évre való leszállítását, mert ezáltal biztosítani lehetne a segédlelkészek elhelyezkedésének lehetőségét. A konventi előadó konkrét javaslatára az igazgatótanács a következő észrevételeket teszi: 1. A helyzetrajz felvétele az összes gyülekezetekre és lelkészekre rendeltessék el. 2. A segédlelkészi állások javadalmazásánál a létminimum állapíttassék meg. A segédlelkész részére egyszobás lakás minden körülmények között biztosítandó.