A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1942.

1942. május 6-7.

1942. május 7. — 398, 477 különösen neveltetési megsegítését célzó kijelentéseket még különö­sen is helyesli. Ez a pont az, ahol leggyorsabban segíteni lehetne, mert lényegileg nem volna egyébről szó, mint egy oly törvényes ha­táskörben hozott zsinati határozatról, amely elrendelné, hogy mind­addig, amíg a lelkészi és segédlelkészi javadalmazások igazságos ará­nyosításának kérdése intézményesen meg nem oldható, a magyaror­szági református egyház minden lelkésze tartozzék hivatalosan ki­mutatott jövedelmeinek bizonyos százalékát évenként egy központi segélypénztárba befizetni, amelyből azután viszont elsősorban a gyer­meket neveltető és különösen házon kívül taníttató lelkész-szülők­nek, másodsorban a betegs^től, vagy egyéb nyomorúságtól sújtott lelkész-családoknak évről-évre rendszeres és komoly összegű segé­lyek adatnának. Az erdélyi egyházkerület igazgatótanácsának jelentése szerint ott nem a túltermelés, hanem a lelkészhiány veszedelme fenyegeti az egyházkerületet, melynek következménye a pásztor nélkül maradt nyáj elszéledése lesz. A másik körülmény, amire utal, a román im­périum alatti helyzet, amikor is a román állam nem tett különbséget rendes és segédlelkész között fizetés, korpótlék és családi pótlék te­kintetében. 1940. év augusztus havában a segédlelkész kezdőfizetése havi 103 P 33 fillér volt. Ezenkívül a segédlelkészek az egyházkerü­let lelkészi nyugdíjintézetének is tagjai voltak. Ezeket a tényeket szembeállítva a magyar állam kongruatörvényének rendelkezésével, a jelenlegi Helyzetet az erdélyi egyházkerület segédlelkészei szerzett jogaik megcsorbításának ítélik. Az igazgatótanács a segédlelkészi fizetések korszerű rendezé­sét elodázhatatlannak tartja. Az esperesek többsége javasolja, hogy úgy a lelkészekre, mint a segédlelkészekre nézve alkalmazni kellene az állami tisztviselők fizetési illetményrendszerének alkalmazását, alapulvéve a középiskolai tanári státust, a segédlelkész a helyettes tanári fokozatba osztatnék be. Kívánják még a lelkészi szolgálat kor­határának 65 évre való leszállítását, mert ezáltal biztosítani lehetne a segédlelkészek elhelyezkedésének lehetőségét. A konventi előadó konkrét javaslatára az igazgatótanács a kö­vetkező észrevételeket teszi: 1. A helyzetrajz felvétele az összes gyülekezetekre és lelké­szekre rendeltessék el. 2. A segédlelkészi állások javadalmazásánál a létminimum ál­lapíttassék meg. A segédlelkész részére egyszobás lakás minden kö­rülmények között biztosítandó.

Next

/
Thumbnails
Contents