A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1942.
1942. május 6-7.
478 1942. .május 7. — 398. 3. A segédlelkészi fizetések fedezetet nyernek: a) felemelt államsegélyből, b) központi alapból. A központi alap létesítéséhez minden gyülekezet és lelkipásztor teherbiróképessége szerint köteles hozzájárulni. 4. Tekintettel az erdélyi viszonyokra, a szórványokban, nemzetiségek között élő református hívekre, 150—200 lélek után szórványgondozó lelkészi állás szervezendő, a javaslat többi része elfogadható. A helyzetrajz felvétele nem felesleges, de nem okvetlenül szükséges. Ez késleltetné a kérdés megoldását. A dunamelléki egyházkerület beterjeszti esperesi értekezletének a konventi előadó javaslatára vonatkozó észrevételeit. Utal arra, hogy a dunamelléki egyházkerület e tárgyban már szabályrendeletet alkotott s azt felterjesztette az egyetemes konvent elé. Helyesli a segédlelkészt igénybevevő egyházközségek és azokban a segédlelkészek és lelkipásztorok helyzetrajzának elkészítését, de ezt a presbitériumra bízná, mert a legtöbb egyházközségben az egyházközséget is érinti a segédlelkész tartásával járó kötelezettség. A segédlelkész létminimumának megállapítása nem lehet egyenlő a kis falusi és városi, vagy akárcsak városias gyülekezetekre nézve, valamint nem mellőzhető szempont az sem, hogy a segédlelkészeknek a lelkipásztor asztalánál van-e ellátása, mert ez utóbbi eset a lelkipásztort sok részben aránytalanul terheli meg. A stóladíjakban való részesedés nyújtására megjegyzi, hogy tudatában van, hogy a paróchus lelkipásztor díjlevélszerű javadalmát érinti, de a méltányossági alapra való helyezkedést hangsúlyozni helyénvalónak tartotta. A központi pénztár felállításának gondolatát helyesnek ítéli. A theológusképzés olcsóbbá teendő. A segédlelkészek lelkigondozása és továbbképzése szintén nélkülözhetetlen feladat. Az egyetemes konvent magyar református egyházunk életére nézve nagyjelentőségűnek s elodázhatatlannak ítéli a segédlelkészek anyagi és szolgálati ügyeinek rendezését. Ennélfogva: 1. Kifejezi azt a nézetét, hogy a segédlelkészek javadalmazásának és szolgálati viszonyainak rendezése érdekében sürgős intézkedéseket tenni az egyházkerületeknek történelmileg kialakult és törvényben biztosított joga, de egyszersmind hazánk és egyházunk jelenlegi helyzetében elodázhatatlan kötelessége is. A dunamelléki egyházkerületnek e