A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1942.

1942. május 6-7.

274 1942. május 6. — 168.nyai egyházmegye ezenfelül a lelkészi javadalmak 5000 pengőn felüli részének nyugdíjintézeti járulékkal való megrovását is. Ugyanezen egyházkerület ugyanezen közgyűlésének 64. számú határozata pedig pártolólag terjeszti fel a vértesaljai egyházmegye kérelmét a 75 éves korhatár leszállítása iránt. A dunántúli egyházkerület 1941. évi november 12—13. napjain tartott közgyűlésének 281. számú határozatával köszönetet mond a püspöki kar nemeslelkű kezdeményezéséért és helyeslő megjegyzéssel fogadja az egyházmegyék konkrét intézkedéseit s az egyházmegyék javaslatait törvényhozási rendezés során leendő mérlegelésük kérelmével a zsinathoz rendeli felterjeszteni. A jelentésből kitűnik, hogy a mezőföldi, pápai, veszprémi és őrségi egyházmegyék a püspöki körlevélben foglalt felhívásnak eleget tettek. Az őrségi egyházmegye azt javasolja, hogy a kiméleti idő eltelte után a nyugdíjas lelkészek és özvegyek ellátmányából 2%, ületve 1% vonassék le mindaddig, amíg ennek szüksége fennáll. A tiszáninneni egyházkerület 1941. november 4-én tartott közgyűlésének 33. számú határozatával pártolólag terjeszti a konvent útján a zsinat elé dr. Barabási Kun József egyházkerületi tan ácsbíró indítványát, amely szerint a 40 évi szolgálattal elérhető nyugdíj összege ne legyen kevesebb 2880 pengőnél és ne lehessen nagyobb 6600 pengőnél, az özvegyi nyugdíj minimumát pedig évi 1440 pengőben kívánja megállapítani, az egyetemes konventre róván azt a feladatot, hogy a nyugdíjemelés fedezetéről erre alkalmas módon az egyetemes konvent gondoskodjék. Ugyanezen egyházmegye ugyanezen közgyűlése 34. számú határozatával magáévá teszi az alsóborsodi egyházmegyének azt a kezdeményezését, hogy a nyugdíjintézeti törvény tegye lehetővé a segédlelkészeknek is a nyugdíjintézetbe való belépését. A tiszántúli egyházkerület 1941. november 26-i közgyűlésének 217. számú határozatával figyelembe ajánlja az alsószabolcs-hajdúvidéki egyházmegye kezdeményezését, amely azt tartaná célravezetőnek, ha a közjegyzők nyugdíjintézetének mintájára az évi szükségletnek megfelelően vettetnék ki a járulék a tagokra, amit a ma nagyon kétséges eredményű tőkegyűjtés is indokol, mert így minden év viselné a maga terhét. Ugyanezen egyházkerület ugyanezen közgyűlése 219. szám alatt hozott határozatával az egyetemes konventhez felterjeszti a zsinat elé terjesztés céljából a hevesnagykúnsági egyházmegye lelkészértekezletének előterjesztését, amelyben a következő kívánalmak foglaltatnak: Mondassék ki, hogy az országos református lelkészi nyugdíjintézetnek a magyarországi református egy-