A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1942.

1942. május 6-7.

112 1942.- május 6. — 69—70. kítására vonatkozó 25.754/1924. XIII. számú vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet megtartására. 1942. évi január hó 15-ig jelentést tett valamennyi tankerületi főigazgató, hogy a hatáskörébe tartozó iskolák közül melyek nem tettek eleget a renaeletbeli kötelezettségüknek. A tiszántúli egyházkerület püspöke felterjesztését azért tette meg, mivel ez a vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet egyetemes intézkedést igényel. Az egyetemes konvent felkéri elnökségét, hogy az iskolai sportkörök kötelező megalakítása tárgyában a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr rendeletéhez való alkalmazkodásra hívja fel a szokott úton főhatósága alá tartozó összes fiú- és leányközép- és középfokú iskola igazgatóját. 73. (42.) Egyetemes konventünk 333. 1941. sz- határozatával felhívja a gimnáziumok, líceumok, tanító (nő) képző-intézetek és polgári iskolák tanártestületeit, hogy a zsidó tanulók szombati írásának kérdésében a múltban szerzett tapasztalataikat s azok alapján javaslataikat az 1941. év végéig terjesszék fel az egyetemes konventhez. Ugyanezen szám alatt kimondotta az egyetemes konvent, hogy ezt a kérdést a beérkező tapasztalatok és javaslatok figyelembevételével minden iskolafajtára vonatkozóan egyöntetűen fogja rendezni. E tárgyban 27 gimnáziumtól. 7 líceumtól és 14 polgári iskolától, összesen 48 intézettől érkezett jelentés. Nem válaszoltak a miskolci leánygimnázium, a miskolci leánylíceum és az erdélyi egyházkerület iskolái. Három intézet jelenti, hogy évek óta nincs -zsidó tanulója s e miatt tapasztalatok hiányában a kérdéssel nem foglalkozott. Ezek az intézetek: Debreceni gimnázium, debreceni líceum és nagykőrösi líceum. Igaz ugyan, hogy a sárospataki líceumnak sincs zsidó tanulója, a kérdést azonban tanártestületi gyűlésen tárgyalta, így maradt tehát 45 olyan tanártestületi jelentés, amelyet ismertetni kell. (Az ismertetés a gimnáziumon a leánygimnáziumokat is érti, líceum alatt a líceumokon kívül a leánylíceumokat és a velük kapcsolatos tanító (nő) képzőképet is, polgári iskolával jelöli mind a fiú-, mind a leánypolgári iskolákat.) A 45 intézet közül 20 gimnázium, 5 líceum és 13 polgári iskola, tehát 38 intézet tanári testülete úgy tapasztalja, hogy a zsidó vallású tanulók felmentése a szombati írás, rajzolás stb. alól határozottan hátrányos az iskolai rendre, a tanulók egy részének az iskolai munka bármely részéből történt felmentése fegyelmezetlen-