A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1942.

1942. május 6-7.

1942. május 6. — 64—65—66. 113 ségre vezet, a felmentés akadályozza az írásbeli dolgozatok idejének a didaktikai követelmények szerint való megállapítását. Az ilyen felmentés sok kellemetlenségnek, nehézségnek, többször visszaélésnek volt okozója (órarendkészítés, szombati feleltetés). Az írás és rajzolás alól felmentett zsidó tanulók nemcsak a dolgozatírásból és rajzolásból kapcsolódnak ki, hanem nem vesznek részt a munkafüzetek vezetésében, mennyiségtani feladatok kidolgozásában sem. A 38 intézetből 31 azt jelenti, hogy a zsidó tanulók szombaton írnak, felmentés iránti kérelmet sem a tanulók, sem a tanulók szülei, de még a zsidó vallás hitoktatói sem terjesztettek elő. így pL a csurgói gimnázium 39 évre visszamenőleg nem mentett fel senkit a szombati írás alól, a zsidó hitoktató ily felmentést nem is kért. A budapesti leánygimnázium tanártestülete megállapítja, hogy felmentésre irányuló kérés az igazgatósághoz a múltban sohasem érkezett. Ugyancsak nem fordult elő a felmentés szüksége a budapesti gimnáziumban. A debreceni leánygimnáziumnak sem volt probléma a múltban a zsidók szombati írása, mert mind a tanári, mind a fenntartótestületnek az volt az álláspontja, hogy az intézetbe csak olyan zsidó vallású növendékek járhatnak, akik szombaton is éppúgy végzik mindennapi tanulói munkájukat, mint a hét többi munkanapján. A hódmezővásárhelyi leánygimnázium fennállása alatt (11 év óta) egy szülő sem kért felmentést. Mezőtúron 1931. óta egyetlenegy zsidó tanuló sem fordult a tanári testülethez felmentésre irányuló kérelemmel. A pécsi polgári leányiskolában felmentés a szombati írás alól még sohasem volt. A 38 intézet javasolja, hogy a református közép- és középfokú iskoláinkba járó zsidó tanulók szombaton az iskolai teendők mánuális része alól ne legyenek mentesíthetők. A zsidó tanulók szombati írás és a rajz alól mentessége Rendtartásainkból töröltessék, illetőleg azokba ne vétessék fel. A budapesti leánygimnázium a javaslatokat azzal egészíti ki, hogy zsidó tanulók felvétele előtt az igazgató a szülőket erről tájékoztassa. A 38 intézet ez állásfoglalásával szemben áll 5 gimnázium, 1 líceum és egy polgári iskola, összesen hét intézet következő tapasztalata és véleménye: a zsidó tanulóknak a szombati írás és rajzolás alól való felmentése az iskolai rend szempontjából számbavehető zavart sohasem okozott. Ez a tapasztalata a hajdúböszörményi gimnáziumnak és polgári iskolának, a hajdúnánási, hódmezővásárhelyi és karcagi gimnáziumnak, a kecskeméti líceumnak és végül a rimaszombati gimnáziumnak. A felsorolt intézetek általában mellőzik a