A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1940.

1940. április 17.

1940. április 19. — 395. 453 395. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1939. évi május hó 23-án 13.508/1939/eln. o. szám alatt választ ad az egyetemes konvent 158/1936. szám alatt a református egyházközségek állami és községi támogatásának csökkentése tárgyában hozott határozatára, illetve megküldi e tárgyban a m. kir. belügyminiszter úr 1939. évi március hó 21-én -8553/1939. III. d. szám alatt küldött következő átiratát: Nagyméltóságú Miniszter Ür! Nagyméltóságod 6.377/1936. számú átiratával illetékes intézkedés végett megküldötte a magyarországi református egyház egyetemes konventjének 158/1936. számú határozatát. A konvent e határozatában többek között felemlíti, hogy annak az elvnek a következetes keresztülvitele által, hogy az 50%-nál magasabb pótadóval gazdálkodó s államsegélyben részesülő községek a ref. gyülekezeteket segélyben nem részesíthetik s még a tanítói nyugdíjjárulék viselését sem vállalhatják magukra, számtalan egyházközség költségvetési előirányzatát borította fel. Miután a hívek teherviselő képessége kimerült, a gyülekezetek a terheknek teljes egészében saját maguk által való viselése miatt, az egyházmegyei pénztáraknak is adósak maradnak s felborulással fenyegetik ezeknek a pénztáraknak eddig is csak nagy erőfeszítéssel fenntartott egyensúlyát. A konvent ezért a kormány hathatós segítségét kérte. ; i, A református egyházaknak a községek által való kért segélyezésére nézve a következőkről értesítem Nagyméltóságodat: A községek az iskolafenntartó egyházakat, tehát a református egyházat is, amennyiben az egyházak tényleg rá vannak utalva és a községek .a háztartási egyensúlyukat 50%-on aluli pótadóval képesek biztosítani, saját elhatározásuk szerint erejükhöz és teherbíróképességükhöz mérten Segélyben részesíthetik. A községek e tárgyban hozott határozatait a vagyonfelügyelői hatóságok mindenkor a legnagyobb megértéssel bírálják el és az ilyen természetű határozatok általában jóváhagyattak. Azoknál a községeknél azonban, amelyek szükségleteiket csak 50%-on felüli pótadóval vagy államsegély mellett képesek fedezni, megkülönböztetést kell tenni aszerint, hogy a község az egyházat régebb idő óta vagy pedig újonnan megszavazott segélyben kívánja-e részesíteni. A régebb idő óta élvezett segély, aszerint, hogy az iskolafenntartásra, vagy szorosabb értelemben vett egyházi szükségletek kielégítésére szolgál, szintén kétféle elbírálás alá esik. Az iskola fenntartására előirányzott régebbi segélyek a költségvetések felülvizsgálata során általában az előző évi összegben maradtak meg, és csak abban az esetben csökkentek, ha az iskola szükségletei is csökkentek, vagy pedig az egyház az