A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1940.
1940. április 17.
454 1940. április 19. — 384. előző évekhez viszonyítva nem volt segélyre ráutalva, illetve kedvezőbb anyagi helyzetbe jutott, mint a politikai község. Azok a régebbi keletű egyházi segélyek, amelyek szorosabb értelemben vett egyházi célt szolgálnak, amennyiben arra az egyház rá van utalva, általában szintén meghagyatnak. A község pótadókulcsának és az államsegélynek a megállapítása során azonban ez az összeg figyelmen kivül marad és a község ennek az összegnek a fedezetéről pótadó kivetése útján, saját erejéből tartozik gondoskodni. Az újonnan megszavazott egyházi segélyeknek a költségvetésbe felvétele és ezáltal újabb tehervállalása a nehéz háztartási helyzetben lévő községeknél általában már nem engedélyezhető, mert ez tulajdonképen a községek államsegélyének a felemelését vonná maga után. Megjegyzem, hogy a községek a felekezetek támogatása ügyében mindenkor a legnagyobb jóakarattal és megértéssel járnak el, miért is erre a községeket figyelmeztetni vagy felhívni nem szükséges. Az egyetemes konvent határozatának a városokkal kapcsolatos részére nézve a következőkről értesítem Nagyméltósagodat. Ha valamely város a róm. kath. egyházat segélyben részesíti, az 186S:LIII. t.-c. 23. §-a alapján, — a többi egyházak is a~ lélekszám arányában megfelelő összegű támogatásra igényt tarthatnak. Amennyiben valamely egyház az ily címen részére megállapított segély mértékét magára nézve sérelmesnek tartja, az 1896:XXVI. t.-c. 48. §-a értelmében a közigazgatási biróság előtt panasszal élhet. Azok a kiadások, amelyeket a városok kegyúri kötelezettség alapján viselnek, tulajdonképen dologi kiadások és nem segélyek. Ebből következik, hogy kegyúri kötelezettség alapján a róm. kath. egyház részére járó összeget, — a más egyházaknak nyujíandó segélyek megállapításánál figyelembe venni nem lehet. Arra tekintettel, hogy a városok — közismerten súlyos háztartási helyzetük mellett is — az egyházakat tőlük telhetően támogatják és mert az e címen a költségvetésekbe felvett összegek — amennyiben az egyes városok háztartási helyzete megengedi, lehetőleg érintetlenül maradnak, külön intézkedésre a városokat illetően sincs szükség. Budapest, 1939. március 21-én. A miniszter rendeletéből: dr. Gálffy s. k. miniszteri osztálytanácsos. Az egyetemes konvent a m. kir. belügyminiszter úr válaszáról sajnálattal értesül, s minthogy ez a kérdés az egyházközségeink létérdekét érinti, felkéri az elnökséget, hogy ez ügyben új felterjesztést tenni méltóztassék.