A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1940.

1940. április 17.

44 1940. április 17. — 50— 51. rint Magyarországon külterületen él a főváros környékére eső reformátusság számát leszámítva 317.684 református. A jelentések szerint 203.059 Tehát több, mint 114.000-rel kevesebb a mostani jelentések szerint a lélekszám, mint a legutolsó népszámlálás adatai szerint. Ennek a nagy különbségnek az okát nem lehet valami tragikus változásban keresni, hanem az egyes egyházközségek kimutatásának a hiányosságában. Most előterjesztjük egyházkerületek szerint a tanyamisszióra vonatkozó jelentésünket. 1. Dunamelléki egyházkerület. A lelkigondozás az egész egyházkerület területén fokozottabb mértékben folyik. A lelkigondozásban résztvesznek lelkipásztorok, segédlelkészek, diakonisszák, tanítók, presbiterek, egyháztagok, belmissziói egyesületek s egy helyen a helyi középiskolák növendékei. A lelkigondozás áll istentiszteletek tartásából, vallásos összejövetelekből s látogatásokból. Lehetőleg mindenütt gondoskodnak vallásos iratok, naptárak és egyházi lapok terjesztéséről. Az istentiszteletek tartására rendelkezésre áll Kecskeméten 3, Fülöpházán és Agárdon 1—1 templom. Kecskeméten 5 gyülekezeti-ház s ezeken kivül az iskolák tantermei és magánházak. Istentisztelet tartatott 608, úrvacsora kiosztatott 163, vallásos összejövetel volt 1020 esetben. Az egyházkerület közgyűlése a tanyamisszióra vonatkozó jelentést megnyugvással vette tudomásul s felhívta az egyházközségeket a konventi rendelkezés pontos megtartására, az espereseket pedig a tanyaigondozás 'szigorú ellenőrzésére. Felhívta az egyházmegyéket arra, hogy vegyék vizsgálat alá, vájjon a nagy tömegekben élő tanyai híveink lelkigondozását nem volna-e célszerű missziói egyházközségekbe való szervezés által könnyebbé és megfelelőbbé tenni. 2. Dunántúli egyházkerület. Az egyházkerületi előadó jelentése szerint jelentés adatott be 2384 pusztának 13.485 református lakójáról. Hiányzik jelentés 462 pusztának a népszámlálás adatai szerint 3229 reformátusáról. Némi zavar mutatkozik a tanya fogalma körül még pedig azért, mert Dunántúl a külterületeket nem tanya, hanem puszta névvel jelölik. A puszták túlnyomólag uradalmak. Az uradalmak cselédségét inkább a szórvány, mint tanyamisszió kötelékébe tartozónak tekintik. Erre vonatkozólag" majd a konventi határozat teremt tiszta helyzetet. Tanyagondozás korlátozott mértékben folyik, mivel a hívek ősi megszokottságuknál fogva az anyaegyházközségbe járnak be. Akadályát képezi a lelkigondozásnak a puszták nehéz megközelítése, fuvar, vagy fuvardíj hiánya, éppen ezért szükségét látja