A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1940.

1940. április 17.

1940. április 19. — 309. 353 sitő pedig Nagy Sándor igazgatóét. Dr. Juhász Béla nagykőrösi tanár a dunamelléki egyházkerületi közgyűlés megbízásából négy egyházmegyében körfelügyelők előtt iskolalátogatást mutatott be. A rendes tanszékek mindenik intézetben be voltak töltve. Minden tárgynak volt szaktanára. Kivétel Sárospatak, bol a testnevelésit, és Kecskemét, hol a női kézimunkát nem szaktanár tanította. Az órarend elkészítésében mindenik intézet alkalmazkodott a Rendtartási Szabályzat kívánalmaihoz, azonban több helyen (Nagykörös, Debrecen (nő), Kecskemét, Nyíregyháza) külső körülmények (egyes helyiségek más iskolával való közös használata) miatt nem sikerült teljes mértékben, VII. Az iskolák nevelő munkája. Testi nevelés. A testi nevelés jelentőségét az intézetek jól látják és nemcsak a testnevelési órákon fordítanak reá gondot, hanem azokon kívül is. A legtöbb helyen ennek szolgálatában áll az intézet és internátus egészségi szempontból helyesen irányított élete, a megfelelő táplálás, a szabadban végzett gyakorlatok, az egészségi állapot figyelemmel kisérése, ellenőrzése. Mindenütt volt sportkör Nyíregyháza kivételével, holott megszervezését az egyetemes konvent 183—1939. számú határozatának 11. pontjában az intézet figyelmébe ajánlotta. Az egészséges életre nevelés szempontjából mindenik intézet gondoskodott arról, 'hogy a tornatermen kívül alkalmas terület (sí-, korcsolya-, teniszpálya-, szabadfürdő, csónakázó hely) álljon rendelkezésre. Mindenütt volt játékdélután. A tanítóképzőben cserkészet és leventeoktatóképzés; Debrecenben, Nagykőrösön céllövészet is. Mind a három tanítóképző szép eredménnyel vett részt tornaversenyeken, a tanítónőképzök e helyett inkább tornaünnepélyeket rendeztek. Értelmi nevelés. Az iskolareformokkal kapcsolatban Debrecen (nő) és Pápa kivételével mindenik intézetnek van észrevétele, amelyek kivétel nélkül a líceummal kapcsolatosak (1. ott). A tanítástervben előírt oktatási anyagot mindenütt elvégezték, az elfogadott tanításmenetektől sehol sem volt eltérés. — A komáromi tanítóképző tanítási rendszere a megszállás idején a régi négyosztályos tanítóképző-intézet tantervén nyugodott. Az ötosztályos, új tantervre való áttérést az 1938. év őszi hónapjaiban megkezdte az intézet. A régi és új tanterv összehasonlítása alapján tervezetet készített az átmenet keresztülvitelére s a II. félévtől kezdve már e szerint tanított. így igyekezett megtalálni a módot arra nézve, hogy az 1939—40. iskolai év végén az V. osztályt sikerrel végző növendékek szabályszerű tanítóképesítő vizsgálatot tehessenek. — Március hó 10-én a vallás- és közoktatásügyi miniszter kiküldöttei ugyanennek a kérdésnek elintézése céljából megjelentek az intézetben és a tanári testülettel folytatott beható tanácskozáson megállapították az ötesztendős tanítóképzésre való átmenet módozatait. — Gazdasági gyakorlóterülete mindenik tanítóképző23