A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1940.

1940. április 17.

1940. április 19. — 290. 321 názium). Ezt az utóbbi véleményét a debreceni gimnázium így fejezi ki: „Az egyik unja, a másik nem érti a magyarázatot.'' Az igazgatók jelen­tése szerint az iskola kára egészségügyi vonatkozásban is mutatkozik: A tornaterem, amelybe az iskolai tanulók csak tornacipőben léphetnek be, az utca porától nem védhető meg, járvány idején pedig a tantermek fer­tőtlenítése, stb. felesleges formasággá válnék (Pápa). A mezőtúri gimná­zium jelenti, hogy a város 2000 leventéjéből 15% az iakola tanulója és tapasztalja, hogy nem a 15% van hatással a többire, hanem a tömeg a 15%-ra. A 17 káros hatásról'beszámoló jelentéssel szemben egyedül a nagy­kőrösi tanítóképző jelent az iskolai ifjúságra előnyös hatásról. Szerinte a kétféle ifjúság egymásra hatása mind a két ifjúságra kedvező. Az együt­tes munka egészséges versenyt idéz elő. Az összefogás már jelentkezett, pl. abban, hogy a tanonciskola ifjúsága felkérte a tanítóképző ifjúságát egymás önképzőköri gyűléseinek látogatására. A többi 10 jelentés sem építő, sem romboló hatásról nem tesz említést. A budapesti és csurgói gimnázium nem nyilatkozik e kérdésben, ifjúságuk ugyanis külön cso­portokban, saját tanáraiktól nyer kiképzést. A békési, hajdúnánási, hód­mezővásárhelyi, karcagi, kiskunhalasi gimnázium káros hatásokról nem jelentenek, mert eddig még nem alakult ki vélemény arról, hogy a keve­résnek akár jó, akár káros hatásáról beszélhetnének. A debreceni tanító­képző sem lát jelenleg okot az aggodalomra, de csak azért, mert a- kikép­zést saját tanárok vezetik. Az iskolán kivül álló leventékkel való érintke­zésben kifogásolnivalót nem vett észre a sárospataki tanítóképző sem. Itt az intézeti tanulók az iskola tornaterén gyülekeznek és zárt sorokban ének­szóval mennek a foglalkozás helyére. A szeghalmi gimnázium szerint a le­venteképzés nem is nagyon keveri az ifjúságot, mert itt vidéken nem is lehet azt mondani, hogy erkölcsileg rosszabbak lennének az iskolánkivüli gazdaifjak, iparosifjak, mint a diákok. Az iskolák jelentéseiben találunk javaslatokat a káros hatások meg­szüntetésére. A pápai gimnázium azt javasolja, hogy alkosson két iskolai és két iskolánkivüli szakasz egy századot. Mindenik ott foglalkozzék, ahová tartozik. Az iskolai leventekiképzés az iskolában, az iskolánkivüli az „Egyesületi Otthon"-ban. A miskolci gimnázium a keverést csak a második korosztályban (VI—VIII. o.) tartja helyesnek, amikor már ta­nulóink ellen tudnak állni a kedvezőtlen benyomásoknak. A makói polgári iskola azt ajánlja, hogy az oktatás teljesen külön csoportokban történjék, s a keverésre, az iskolánkivüliekkel való együttműködésre 2 hetes nyári táborozások szolgáljanak, úgy, ahogyan azt Makkai Sándor Tudománnyal és fegyverrel című munkájában elképzeli. Egyéb megoldandó problémák. A szeghalmi gimnázium súlyos hi­21

Next

/
Thumbnails
Contents