A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1939.
1939. április 19-20.
1939. április 20. — 187. 261 Az ORTE központi igazgatóságán kívül egyes intézetek (a két debreceni, nyíregyházai, sárospataki) tanárai is tettek észrevételeket, ezek azonban a központi igazgatóságéhoz viszonyítva újat nem tartalmaznak. Az értekezlet részletes és beható megbeszélés tárgyává tette az észrevételeket, különösen az ORTE központi igazgatóságáét s a tárgyalás •eredményeképen kialakult állásfoglalását, javaslatait abban a sorrendben foglalta össze, amelyben eredeti javaslata is készült: 1. A felmentések ügyében fenntartja eredeti javaslatát, mert az észrevételezők figyelmét elkerülte az a körülmény, hogy a tanítóképző-intézeti Rendtartás 72. §-át az egyetemes konvent 1938. évi 147. számú határozatával már módosította s az ideiglenes felmentések engedélyezését is az egyházkerületi főhatóság hatáskörébe utalta. így az a helyzet, hogy a módosítás céljából idézett §. maga erősíti meg a szakosztály javaslatának a helyességét. 2. Kifejtvén a líceum és tanítóképző-akadémia között a mély benső, tartalmi és szervezeti kapcsolatot, arra az elvi meglátásra jut, hogy református egyházunk szempontjából az lenne a megnyugtató megoldás, ha a fiúliceumok növendékei mindkét hangszert kötelezően tanulnák. Azonban számolva azzal a körülménnyel, hogy a líceumba lépő tanulók nem zenei hallásvizsgálat és ezen megállapított alkalmasság alapján vétetnek fel, hanem anélkül, a 109.680—1938. IX. számú vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendeletnek a következő módon történő módosítását óhajtja: a) mivel a hangszerválasztási jog megadását református egyházunk érdekeire tekintettel nem tartja célravezetőnek, javasolja, hogy minden fiúliceumi tanulóra legyen kötelező a billentyűs hangszer (zon-gora, harmónium) tanulása; b) a hegedű csak az önként vállalkozóknak tanítandó, tehát oktatása fakultatív; c) a hegedűoktatás jelentőségére való tekintettel az a kívánsága, hogy a tanítóképző-akadémiára történő felvételek alkalmával (alkalmassági vizsgálat) a hegedülésben jártas tanulók előnyben részesüljenek és már most kifejezésre juttatja azt az elvi állásfoglalását, hogy a hegedű tanulása a tanítóképző-akadémián a népiskolai énektanításhoz szükséges készség megszerzésének a mértékéig minden hallgatóra kötelező legyen. 3. Megállapítja, !hogy az egyházi éneknek a liceum oktatási anyagába rendes tantárgyként való elhelyezésére és óraszámára vonatkozó eredeti szakosztályi javaslatot a tanítóképző-intézetek egyértelműen helyeslik. Egyedül az ORTE központi igazgatóságának vannak ellene észrevételei. Ezeket azonban, valamint a javasolt megoldási módokat nem fogadhatja el, mert bármennyire kedvező legyen is a helyzet a liceumban 3. világi ének-zene oktatása terén, az egyházi énekórán nyújtandó oktatás