A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1939.

1939. április 19-20.

1939. április 20. — 183. 247 igazgató címmel tüntette ki. Debrecenben Török Tibor igazgató és Somorjai László tanár miniszteri elismerésben részesült. A tanárok egyházi és vallásos élete: a jelentések szerint (Nyíregyháza nem számol be) egyházi törvényeinkkel és a Rendtartási Szabályzattal összhangban álló. Az istentiszteleteket szorgalmasan látogatták, úrvacsorával éltek, az egyházi életben s \z egyháztársadalmi munkában élénken részt vettek. Többen a hivatalos egyházi életbe is bekapcsolódtak, presbiterek és magasabb egyházi megbízatások viselői. Gond van mindenütt arra, hogy a nevelés munkáját református keresztyén szellem hassa át. Egyik iskola ennek szolgálására saját kiadásában egy tízíves müvet jelentetett meg. Van olyan intézet, ahol a tanároknak bibliaköre van. A lelkészjellegü tanárok lelkészi szolgálatokat is végeztek. A tudományos és irodalmi munkásság tekintetében igen élénk és értékes kép alakul ki előttünk a jelentések nyomán. Csaknem mindenik intézetnek egy vagy több tanára különféle alkalommal előadást tartott. Cikkek, értekezések, tanulmányok, könyvismertetések jelentek meg tőlük lapokban, folyóiratokban. Dr. Bartha Károly és dr. Vekerdi Béla a debreceni Tisza István Tudományegyetem bölcsészeti karán magántanári előadásokat tartottak. Önállóan megjelent műtfek: dr. Juhász Béla szerkesztésében „A református népiskolai nevelés legfőbb kérdései". A nagykőrösi tanítóképző 4 tanárának a vallásos nevelést tárgyaló előadásait és bemutató tanításait foglalja magában. Dr. Sonkoly István: ,,Péterfy Jenő, mint műbíráló" (doktori értekezés). Ecsedy Lajos: Vezérkönyv a rajz és kézimunka számára. Hargitai Zoltán Nagykőrös növényvilága (doktori értekezés). Szathmáry Ferenc: Vezérkönyv a Beszéd- és értelemgyakorlatokhoz. Tótth Mihály: Búzakalász (Olvasó- és tankönyv), Piros, fehér, fekete balladák, Szántás vetés, osztályvezérkönyv I. o., IV. kiadás. Vikár Sándor: Aranykapu, énekvezérkönyv a IV. és V. o. számára. A rendes tanszékek mindenik intézetben be voltak töltve. Minden tantárgynak volt szaktanára. Kivétel Sárospatak, ahol a testnevelést nem szaktanár végezte, de mind a szakfelügyelet, mind pedig más hivatalos látogatók a legteljesebb mértékben meg voltak munkájával elégedve. Az órarend elkészítésében mindenik intézet alkalmazkodott a Rendtartási Szabályzat kívánalmaihoz, azonban pár helyen a tornateremnek és egyéb tanítási helyiségnek más iskolával való közös használata miatt ez nem sikerült teljes mértékben. VII. Az intézet nevelő munkája. Testi nevelés. A testi nevelés jelentőségét valamennyi intézet világosan látja és nemcsak a testnevelési órákon fordít reá gondot, hanem azokon kívül is. A legtöbb helyen ezt szolgálja a sportköri élet és munka,az intézet és internátus egészségi szempontból helyesen irányított élete, a megfelelő táplálás, a szabadban vég-