A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1938.

1938. április 27-28.

1938. április 28. — 145. 179 Az egyik formális jellegű: a tanítójelölt lelki világával való köz­vetlen foglalkozás, a másik pedig a növendék jelen és jövő életkö­rülményeivel kapcsolatos ismeretekre és feladatokra történő esz­méltetés. A kettős feladat végzésében a növendékek nevelő sze­mélyiségének kialakításáról van szó, amelyben benne van ter­mészetesen a hivatásérzés és hivatástudat is. A tanítói hivatás órájának ez az értelme és jelentősége. b) A miniszteri rendelet az egyes osztályok anyaga előtt jelzi azokat a feladatokat, amelyeket a felvett anyag megbeszé­lése rendjén elvégezni kiván. A rendelet ezeket a feladatokat „tárgykörökének nevezi, de a cél szolgálásában szükségképpen feladatokká minősülnek. Az I. osztályban a feladat: helyes ma­gatartásra nevelés különböző életkörülmények között; a Il.-ban: .az erkölcsi értékek átélésén nyugvó önnevelés megindítása; a III.­ban: tüzetes önismereten nyugvó, tudatos önnevelés; a IV.-ben: a népnevelői gondolkodás felébresztése és fejlesztése; az V.-ben: a leendő működési helyre irányuló küldetésérzés fejlesztése. Ezek a feladatok két csoportba sorolhatók. Az első három a növen­dék, a leendő nevelő egyéniségének kifejlődését óhajtja előmoz­dítani, a másik kettő (IV. és V. osztály) pedig a fejlődő egyé­niséget a jövő feladatok megismerésével és a hivatásérzés fej­lesztésével akarja gazdagabbá tenni. A nevelés szempontjából erős meggondolást kíván a II. osztály számára kijelölt feladat. Ennek megoldási módja az, hogy a növendékek életében előfor­duló események és tapasztalatok vagy megfelelő olvasmány alap­ján jelentkező szemléletekben átélessük azokat az örök értékeket, amelyek nyomán egyéniségük fejlesztésének megindítása kívána­tos. Ebben benne van a módszer kérdése is. Kétségtelen, hogy a II. osztályba járó növendéket ilymódon lehet erkölcsi életsza­óályok (életelvek) ismeretének birtokába juttatni s az önneve­lés útjára vezetni. c) Az eddig elmondottakkal összefüggésben rámutat arra, hogy a miniszteri rendelet mind az anyag felsorolásában, mind pedig az utasításban több alkalommal foglalkozik a világnézet kérdésével többféle vonatkozásban. így például: „Tartsunk szem­lét a növendékek világnézetének alakulása felett" (III. osztály), a IV. osztályban ismét szemletartásról van szó „a növendékek tanító-világnézetének alakulása felett", az V. osztályban a tanít­ványok bontakozó világnézetéről, az utasításokban pedig a nö­vendékek „egységes világnézetiének irányításáról. Ezt a dol­got rendezni kell. Az ú. n. szemletartás, amelyről a III. és IV. 12*

Next

/
Thumbnails
Contents