A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1937.

1937. május 3-4.

i268 .1937.. május 4. — 208—209—210. Egyetemes konvent ütik az elnöki tanács és az egyetemes konvent elnökségének a középiskolai, illetőleg a közép- és köz­zépfokú iskolák részére egységes rendtartás megalkotása tárgyá­ban tett intézkedéseit jóváhagyólag tudomásul veszi s elrendeli a tanító-, tanítónőképző-intézeti rendtartási szabályzatra vonatkozó javaslatoknak a tanügyi közigazgatásról szóló törvény és ennek végrehajtási utasítása, valamint az új állami rendtartás és az új egyházi törvények és egyéb vonatkozó egyházi rendelkezések szemmeltartásával történő egyeztetését. IAZ egyeztetés munkájá­val F. Kiss István tanárt, az ő javaslatának megvizsgálásával, valamint a közép- és középfokú iskolák egységes rendtartása ter­vezetének .elkészítésével pedig az egyetemes tanügyi bizottság közép- és középfokú iskolai szakbizottsága előadóit bízza meg. 209. (56.) A dunamelléki egyházkerület 99/1936. számú határozatá­val felkérte az egyetemes konventi elnökséget a ím. kir. vallás- és köz­Oktatásügyi miniszter úrhoz intézendő olyértelmű felterjesztés megtételére, hogy a tanítóképesítő vizsgálati Szabályzat 32. §-a ismét életbelépjen s ez­zel a szóbeli vizsgálatoknak a vallás-és közoktatásügyi miniszter úr által a 38.062/1932. sz. rendelettel megrövidítetit ideje ismét helyreálljon. A Sza­bályzat szerint 6 jieilölt kérdezendő meg egy inap alatt, míg a miniszter úrnak utóbb említett rendelete 8 jelölt vizsgáztatását írja elő. Ez a rende-' let anyagi okokból csökkentette a szóbeli kikérdezés idejét. A mai időben, amikor a miniszter úr oly szigorú feltételekhez köti a választhatóságot, a vizsgálóbizottságnak az eddiginél még fokozottabb mértékben terheli a lelkiismeretét a jelölteknek a kérdezésre szánt ily rövid idő mellett történő osztályozása. A miniszter úr a felterjesztésre még nem válaszolt. Egyetemes konventünk elnökségének eljárását helyeslőleg veszi tudomásul. 210. (57.) Az egyetemes konvent 152/1935. számú határozata értel­mében a tanító- és tanítónőképző-intézetekben a növendékek 1936. június­tól kezdve a vallástan tananyagának egy részéből a II., illetve a IV. osztáiy végén az osztályvizsgálatok keretében tesznek vizsgát, amely vizsgának az eredménye vezettetik a tanítói oklevélbe, illetve a nyert eredmények hozzájárulnak a befejező képesítő vizsgán a vallásiamból megállapítandó végleges osztályzathoz. Ezen határozatnak megfelelőleg szükségessé vált az érettségi bizonyítvány alapján a IV. osztályba felveendő tanulóknál különbözeti vizsgálat letétele az I. és II. osztály vallástani tananyagából. Ha ekkor nem tennének különbözeti vizsgát, akkor a befejező képesítőn kellene őket megkérdezni az I. és II. osztály vallástani tananyagából, ami megbontaná a befejező képesítő vallástani vizsgálat egységét, mivel a

Next

/
Thumbnails
Contents