A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1903-1904.

1903. július 3-6.

1903. ÉV 60. letek által oly nagy számban és jelentékeny Összegekben ajánlatba hozott tőkesegélyigények fedezékére, tőkesegélyezési bizottságunk kéri, hogy ezen 803 korona, már most köttessék le tőkesegélyre, de tmyleg a jövő 1904. évi hányaddal osztassék az ki tőkesegélyül. Egyetemes konventünk, a bizottság előterjesztése alapján elrendeli, hogy a f 1903. évi költségelőirányzatban, tőkesegélyre kimutatott 803 korona mármost leköttessék tőkesegélyre; de ezen összeg, a jövő 1904. évi hányaddal együtt tétessék folyóvá tőkesegélyezési czélra. 60. Olvastatott az 1902 ápril—májusi konvent 37. és 84., továbbá az 1902 novemberi konvent 35. jegyzőkönyvi számú határozataival ki küldött zsinatelőkészítő adóügyi albizottságnak, 1903. junius 4. kelettel dr. Bartók György elnök és Kenessey Béla előadó aláírásával bemutatott következő jelentése : „Főtiszteletű ós Méltóságos Egyetemes Konvent! Nyert megbízatásunkhoz képest az egyházi adózásra vonatkozó adatokat, ismételt megkeresések után beszerezve, van szerencsénk azokat általános tájékozás végett tisztelettel bemutatnunk. Az adatgyűjtést és összeállítást három különböző irányba kiterjedőleg folytattuk s ennek megfelelőleg három kimutatásba csoportosítottuk és pedig az I. számú kimutatás a következő rovatokat foglalja magában : 1. Egyházközség neve ; 2. egyházi adóból fedeztetett az 189 7-iki adatok szerint az egyház rendes kiadásaiból ; 3. az 1900 évi költségvetés szerint egyházi adóban előirányoztatott; 4 az egyházi adók tényleges eredménye az 1900. évi zárószámadás szerint; 5. jelenlegi adókulcs szerinti kivetés eredményeként a tényleg elért adóbevétel mellett az év mérlege; 6. ezek alapján mint tényleges, adókból fedezendő szükséglet mutatkozik; 7. voltak-e 1900 ban rendkívüli kiadások? s ha igen, mily összegig volt kivetve rendkívüli egyházi adó? A II. számú kimútatás már az új egyházi adókulcs alapján kombinált kivetési táblázat, mely a 2 kor. személyi alapadó, továbbá a 20 koronán aluli állami adót fizetők 25 százalék egyházi adója és a 20 koronán felüli állami adót fizetők adójának második és további 20 koronája után számított átlagos 15 százalékos egyházi adója mellett a zárszámadásokban feltüntetett rendes szükséglethez pótlandó hiányt akarja kimutatni; míg a III. számú kimutatás a jelenlegi egyházi adóviszonyokat