A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1900-1901.
1900. április 24-27.
ÁPRILIS HÓ. 71 — 73. 71 megállapítására a 10 frton aluli állami adót fizetők egyházi terhének az állami adóhoz arányosított nagyságát vette és pedig a 100 vagy azon felül lévő százalékot. Ilyen egyházúl a kerületben 210-et, illetőleg 213-at jelöl meg, mert Lorántkázán (FelsőSzabolcs) igaz, hogy a 10 frton aluli állami adót fizetők egyházi terhe csak 92 7 0, de az összes egyháztagoké 111%; Parasznyán (Nagy-Károly) ugyanez a relatio 96 29% és 10443%; végül Felső Alsó-Józsán (Debreczeni egyházmegye) 67 9%, és 102 8°/ 0. Azonban a tiszántúli felterjesztés is megjegyzi, hogy „bár a konventi határozat szerint az Egyh. Törv. 246 — 247. £-ai értelmében adózók méltatandók figyelemre, e tekintetben határozott elkülönítést az adózás módjainak csaknem minden egyes egyházban eltérő s voltaképen határozottan nem is minősíthető voltánál fogva tenni nem lehet. Még ott is, a hol párbér van, a mellett egy vagy más tekintetben osztályba sorozás is van gyakorlatban, úgy, hogy az egész egyházi teher nem egyenlő mértékben nehezül minden egyháztagra." Épen azért ők a 10 frton aluli állami adót fizetők egyházi adó százalékának sorrendjében elég méltányosan megállapitandónak tartják a segélyezés sorrendjét, óhajtván, hogy az egyházak a rendelkezés alatt álló tőkesegélyből e szerint részeltessenek, természetesen a hasonló arányú terhet emelő más egyházkerületi egyházakkal együtt. A tiszáninneni egyházkerület legelső sorban bizonyos magyarázatát adja a konvent 1899. évi 16. sz. jegyzőkönyvében lévő ama kijelentésnek, hogy „egyenesen magukon a túlterhelt adófizetőkön kiván a maga segélyével könnyíteni," a miből a kivitelre nézve azt a következtetést vonja, hogy „az egyes egyházakban legnagyobb terhet viselő egyháztagok személyeuként mutattassanak ki és ajánltassanak segélyezésre." E következtetésről azonban ő maga is lemond, igen helyesen, mert hisz e következtetés csak a konvent idézett nyilatkozatának félreértéséből származott, a mennyiben a konvent fentebbi nyilatkozata azt teszi, hogy a nyújtandó segélyből az egyházak rendes kiadásainak fedezésénél az a 30—40 vagy 100 frt fedeztessék, a melyet most épen a legszegényebb egyháztagok fizetnek, tehát ők személyesen mentessenek fel e teher alól, mert a közalap segélyéből a rájuk háramlott ősszeg fedezetet nyer. A tiszáninneni egyházkerület is tehát első sorban azokat az egyházakat jelöli ki segélyezésre, a melyekben a 10 írtnál kevesebb állami adót fizetők egyházi terhe átlagban a legnagyobb (100%-cm felül van) és így jelöl ki felterjesztett munkálatában összesen 208 egyházat; egyszersmind pedig arra kéri a főtiszteletü konventet, hogy az „egyházi terhek könnyítésére szánt összeget, a terhek százalékainak nagysága szerint megosztva egyegy összegben adja ki az egyes kerületeknek ugy, hogy ezek a
