A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1900-1901.

1900. április 24-27.

72 1900. ÉV 63—64. segélyt az egyházmegyék utján azoknak az egyházaknak, illetőleg azon egyének terheinek könnyítésére oszthassák ki, a kiknek arra az I. sz. rovatos-ív tanúsága szerint a legégetőbb szükségük van." Kéri továbbá, hogy a konventi határozatnak azt a részét, a mely az egyenletesebb teherviselés (246., 247 §.) életbeléptetésének a feltételéről szól, most még ne alkalmazza, „mivel azok a törvények nem imperativ természetűek s azoknak a keresztülvitele épen a kérdés rendkívüli horderejénél fogva eddig csak azon szerencsésebb viszonyok közt élő gyülekezetekben volt lehetséges, a melyek külső segélyre kevésbé szorúlnak, mig az egyházak nagyobb részében, a hol a teher és igy a szükség is nagyobb, azzal eddig még nem tudtak megbirkózni s ha a segélyezés, mint feltételhez a 246 — 247. §-ok életbeléptetéséhez köttetik, többnyire azok az egyháztagok esnének el a gyámolitástól, akik arra legjobban rá vannak szorúlva." Az erdélyi egyházkerület felterjesztése megjegyzi, hogy „e kerület egyházközségeinél az egyházi adó átlagosan föltűnő magasnak nem mondható, hanem inkább a teherviselés egyenlőtlen megoszlása folytán állanak elő azok a nehézségek és bajok, melyek miatt a teherviselés könyitése feltétlenül kívánatos" és rámutat arra, hogy bár oly módon is megtehette volna segélyezési javasjavaslatát hogy a 100°

n-nál magasabb egyházi adóval terhelt 50 egyházközséget a százalékok magasságának sorrendjében ajánlotta volna fel első sorban leendő segélyezésre; de miután tapasztalatok bizonyítják, hogy az adóteher könnyítésének szüksége nem mindig áll a teher magasságával arányban, hanem más helyi körülmények is befolyással lehetnek arra, hogy az esetleg kisebb arányú adó is tűrhetetlenné, felhajthatatlanná s igy megszüntetendővé váljék: felhívta a kerület az espereseket, hogy ők a helyi viszonyok köz vetlen ismerete alapján tegyék meg javaslataikat a segélyezés sürgősségére nézve, különös tekintettel a 10 frton aluli állami adót fizetők egyházi terheire. Az esperesi indokolt jelentések alapján azután igy jelöl ki a kerület első sorban segélyezendőkül 69 egyházat. Különben egyházmegyénként összeállitottan adja azoknak az egyházközségeknek a névsorát, a melyekben az egyházi adó az állami adónak 50 és magasabb százaléka. A dunántúli kerület általában az egyházi adónak az állami adóhoz való százalékokban kifejezett viszonyát s az egy-egy lélekre eső egyházi adóterhet veszi alapúi ajánlási felterjesztésében, a melyben segélyezésre 1 04 egyházat jelöl meg. A dunamelléki egyházkerületből az ajánlási sorrendre nézve munkálat nem érkezett be. Tekintettel azonban arra, hogy az adózási tnódok egyenlőtlensége miatt a tényleges viszonyokat egészen tárgyilagosan meg-