A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1900-1901.

1901. április 17-20.

230 G) melléklet; ismereteit, mint lélektani alapfogalmakat — és saját értelmi fejlődésüknek eddigi útjaira-módjaira való visszaemlékezéseik segítségével a logikai alapformákat, rendszerbe foglalva tisztázzuk és tegjük tudatosan áttekinthetőkké. Harmadik az, hogy mind a lélektani megfigyeléseknek, mind a rendszeres propaedeutikai ismereteknek az élet szempontjai szerint való hasznosítására gyakorlati irányban is segítsük a gimnáziumot végző ifjút, mint honpolgárt, leendő családfőt, társadalom tagját. Ennek a hármas részletczélnak egyike sem kívánja szükségképen meg a tudományos jellegű kísérleti („közvetett tapasztalati") lélektan (psychophysika, fizologiai lélektan) elemeinek a gimnáziumban való tanítását. A mélyebben érdeklődő és búvárkodásra hívatottabb tanulóknak azonban ebből a fizologiai lélektanból is adhatunk, a VIII. osztályban, heti egy-egy órán, rendkívüli leczkéket. Propaedeutika tanításunk gimnáziumi czéljaira, általában elég a („közvetetlen tapasztalati") leíró lélektan fonala s a logikai formák rendszerének vázlata Leczkéinken, a külön-kölön alkalmilag már megismert fogalmak és tételek egyszerű rendszerezésével foglalkozván, a tanítás nyomában többnyire azonnal elvégezzük a kikérdezést is A kérdésekbe való szakszerű philosophiai bemélyedést, elméleti fejtegetések halmozását a tanítás egész vonalán kerülni kell. Ellenben felettébb ajánlatos oly olvasmányok tárgya lása, a melyek — mint propaedeutikai excursiok és példagyűjté sek — járúlhatnak hozzá a kérdések vonzóvá tételéhez, a tanítás megjelölt czéljainak eléréséhez (Pl Darwin A kedélymozgalmak nyílvánúlásairól írt könyvének Bevezetése ; szemelvények Felméri Neveléstudományi kézikönyvéből; Greguss Rendszeres széptanának I—III. fejezetei; Csokonai tanító költeménye: A lélek halhatatlanságáról; Descartes Módszer értekezéséből; Bacon Nóvum Orgánumából pl. az 1 —16., 24— 25, 95., 39— 72. aforizmák ; Spinoza Ethikájából; br. Eötvöstől A XIX. század uralkodó eszméi Bevezetéséhez adott jegyzet s a mű I. és II. fejezete stb.) Olvasmányok mellett és helyett, különböző tanúlmány- és tapasztalatkörökre kiterjeszkedő kérdések és feladatok megoldásával, megfigyelést és értelmet érlelő gyakorlatokkal is foglalkoztatjuk tanítványainkat. Ilyenek lehetnek. Hogyan veszszük észre a látott tárgyak nagyságát, távolságát? Hogyan veszszük észre a hallott hang keletkezése pontjának távolságát és irányát? — Képzettársúlások lánczolatait állítsanak rögtönösen egybe. — Hogyan tanúltunk meg beszélni, olvasni, írni? Hogyan tanúltunk idegen nyelveket? — Siketnémák és vakok iskolája. — Az emlékezetbe vésés módjairól szóló didaktikai szabályok. — Mnemo-