A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1900-1901.

1901. április 17-20.

a 11-ik jegyzőkönyvi számhoz. 231 nikai fogások példáit állítsanak egybe. — Családi, társadalmi és hazafias érzelmek példáinak egybeállítása pl. Arany Toldijából; a Szigeti veszedelemből. Ez érzelmek magyaros eszményei költésze tünk klasszikusainál. — Életbölcseség kincstára a magyar köz­mondásokban. — A magaviselet szépsége, meg méltósága mikben áll? — A szoktatás és leszoktatás nehézségei, tapasztalati pél­dákon. — Illemszabályok, a melyek lélektani igazságokon alapúi­nak — Szép lélek, jó lélek, nagy lélek példái a történelemben. — .A férfi s a női jellem eszményei nemzeti klasszikusainknál. — A fogalomkategoriák és a beszédré-,zek egybevetése. — A mondatok viszonyai az ítéletekhez. — Az értelmesség nyelvünk sajátszerű ségeiben (a névragok és v szonyszók használatában; a kötőíge mellőzésében; az ige tárgyas ragozásában, a tárgyragos igealak használatában; a számnévjelzős egyes számban; a melléknévi ige­név jelentéseiben; a szórendben, stb.) — Kölcsey, Deák, Cicero beszédeiből vett érvelések syllogismus alakra vétele — Pythago­ras tételének szigorú polysyllogismus alakban való levezetése axiómákból és definitiokból. — BrciSSai Logikájának példatá­rából szemelt feladatok. — A változtatás, kiterjesztés és megfor­dítás szabályait hogyan alkalmazhatjuk ez s ez fizikai kísérletekre? — Állítsanak egybe mégdőlt hypothesiseket s igazolt hypothesi­seket. — Valamely példa a történeti kútfő bírálatra. — Hogyan nem kell vitatkozni? — (Egyes tételek önképzőköri értekezés és vitatás tárgyaiúl tűzhetők ki.) Minthogy a propaedeutikára, mint szaktárgyra való külön­leges képesítésről, a középiskolai tanárvizsgálat mai rendje szerint, nincs szó: annyival kívánatosabb, hogy a tanárnak, a ki a propae­deutika tanítására vállalkozik, a gyakorlatias irány kedvelése mel­lett, a tanítás és nevelés mezején s az életben szerzett bő tapasz­talása, a középiskolai különböző nemű tanúlmányok felett egybe­vető áttekintése legyen; az elvont fogalmak kifejezéseinek fino­mabb árnyalataival biztosan bánjék ; figyelmét, tárgya építő, nevelő hatásának kiszámítása végett, tanítványaira (viszonyaikra, hajla­maikra) egyénenkint kiterjeszsze. V. Latin és VI. Görög nyelv és irodalom. Czél: hogy a gimnáziumot végző ifjú a tárgyalt római és görög írókat biztos nyelvtani képzettséggel és e népek állami, tár­sadalmi és műveltségi viszonyainak, erkölcsi ós esztétikai eszmé­nyeinek ismerete alapján értse és magyarra szabatosan fordí­tani tudja.

Next

/
Thumbnails
Contents