A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1900-1901.

1900. április 24-27.

110 1900. ÉV 63—64. 76. Kún Bertalan püspök és Tisza Kálmán egyházkerületi fcgondnok elnöklete alatt jelen voltak: Antal Gábor, Fejes István, Szabó János, Degenfeld Józseí gr., Szilassy Aladár, Bánffy Dezső br. és Bernáth Elemér konventi birák. Jegyző: Sass Béla A magyarországi ev. reform, egyház egyetemes konvent­jének birósága, mint harmadfokú egyházi biróság, Zsigmond Fe­renez köpeczi nvúgalmazott ev. ref lelkész fegyelmi ügyét, — melyben az elsőfokon ítélkező erdővidéki ev. ref egyházmegye fegyelmi birósága, az 1898-ik évi október hó 19. napján 153 szám alatt kelt ítéletével nevezett nyúg. lelkészt „intésre", vádlott fe­lebbezése folytán pedig a II-od fokon ítélkező erdélyi ev. ref. egy­házkerület fegyelmi birósága szintén rintésre" és ezenfelül nyug­díja - ed részének elvesztésére ítélte, ugyancsak a vádlott to­vábbi felebbezése folytán 1900. ápril 25. tartott ülésében tárgya­lás és vizsgálat alá vévén, abban következő ítéletet hozott : A konventi biróság a felebbezést annyiban, a mennyiben az a másodtokon eljárt egyházkerületi biróság ítéletének azon része ellen irányúi, mely szerint vádlott lelkész „intésre" ítéltetett, hivatalból visszaútasítja; ehezképest a 11-od biróság ítéletét csakis a nyugdíj !/ 4-ed részének elvesztését kimondó részében vévén vizsgálat alá, a Il-od biróság ítéle­tének ezt a részét hatályon kívül helyezi. Indokok: Az egyházi törvény 295. §-a b) pontjának ren­delkezése szerint az egyetemes konventi biróság harmadfokon csak azokban az ügyekben Ítélkezik, a melyekben büntetésként a 303. §'. d) és e) pontjai (tehát a javadalom korlátozásával való hivataltóli elmozdítás, vagy hivataltól való végleges • megfosz­tás) nyertek alkalmazást s ezekben az esetekben is csak akkor, ha az egyházmegyei és az egyházkerü­leti bíróságok ítélete nem egybehangzó. Minthogy azonban a fenforgó esetben a Il-od fokon eljárt egyházkerületi biróság, vádlott Zsig­mond Ferencz nyugalmazott leikéss ellen — egye­zően az elsőfokú ítélettel — büntetésként a 30 i. §. a) pontját, vagyis az „intést" alkalmazta, a felebbe­zésnek azt a részét, mely az „intés" ellen irányúi, hivatalból visszaútasítani kellett Az egyházi törvények 303. § a d) pontjának ama rendelkezéséből, mely szerint az e szakasz alap­ján kiszabott büntetés szerint az illető egyházi hi-

Next

/
Thumbnails
Contents