A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1899_jun_14.

1899. július 14.

JUNIÜS HÓ. 10. 33 Sziget) a királyi táblák székhelyein kivűl esik - az egész tervezet éle tulajdonképen a felekezetek ellen irányúi? Ha ez a gyanú, a mit különben feltenni sem akarank, alaposnak bizonyúlna; ha jogakadémiáÍDknak életképessége az említett reíorm által problematikussá válnék: a törvény és a százados joggyakorlat által szentesített iskolai autonómiánknak kellene védelmére kelnünk s ily módon egy hibásan megoldott paedagogiai kérdésből olyan közjogi vita fejlődnék ki a mit épen a jelen viszonyok közt tanácsosabb lenne kikerülni. Az államvizsgálati bizottságok helyének meghatározásánál csakis az illető vizsgálat természete és a czélszerűségi tekintetek lehetnek irányadók, úgy hogy ha ezen az alapon mutatkoznék szükségesnek az államvizsgálatokat a kir. táblák székhelyéhez kötni, belé kellene ebbe nyugodnunk még egyik vagy másik intézetünk fejlődési képességének csökkenése árán is. Az államvizsgálat rendeltetése kipuhatolni és megállapítani, hogy a végbizonyítványnyal ellátott tanúló bir-e annyi elméleti ismerettel, a mennyire szüksége van bizonyos köztisztviselői állások betöltéséhez s a joggyakorlat megkezdéséhez. Minthogy tehát az államvizsgálat, a mint különben a neve is mutatja, határozottan elméleti jellegű vizsgálat, ebből természetszerűleg az következik, hogy czenzorait a tanárokon kívül a magasabb elméleti képzettséggel bíró szakemberek közül kell toborzani. Hogy pedig ilyenek, korlátolt számmal ugyan, de egyébütt is találhatók, nemcsak a kir. táblák székhelyén, ezt senki sem vonhatja kétségbe, a ki a vidék viszonyait ismeri s a kinek nap nap mellett alkalma van érintkeznie igazán magas műveltségű, irodalmi téren is szereplő ügyvédekkel, birákkals közigazgatási tisztviselőkkel és hivatalnokokkal. Nagyméltóságod maga elismeri, hogy Ba tanári elem, foglalkozásának természeténél fogva, leginkább nyújt biztosítékot arra, miszerint ezen elméleti állam vizsgálatnak megtartásában a tudományos jelleg minden körülmények közt feltétlenül megóvassék" s hogy „a tanárságon kívül álló elemek közt a legnagyobb vidéki városokban is csak igen korlátolt választék van oly egyénekben, a kik czenzoroknak valóban alkalmasak és e tisztre vállalkozni készek." Ha ez így van, a mit mi szintén megerősíthetünk: akkor mi állja mégis útját Nagyméltóságod ama nyiltan kifejezett óhaja teljesítésének, hogy „minden jogi tanintézet székhelyén legyen bizottság?" Ha az elméleti államvizsgálaton ezentúl is a tanároké lesz a főszerep, a mint még Poroszországban is a négy czenzor közül kettőnek egyetemi tanárnak kell lenni: mért ne lehetne minden jogakadémia mellett szervezni egy-egy államvizsgálati bizottságot oly módon, hogy abba — az eddigi gyakorlatnak megfelelőleg, de talán az elméleti szakképzettség szigorúbb figyelembeKonventi jegyzőkönyv. 3