A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1899_jun_14.

1899. július 14.

32 1899. ÉV 1.3—14. elméleti államvizsgálati bizottság a kir. ítélő táblák székhelyéhez köttetik: a czélszerűség szempontjából még kevésbé ismerhetjük el annak fontosságát. Talán nem csalódunk, ha állítjuk, hogy ennél az intézkedésnél is, mint általában az egész törvényjavaslat tervezet készítésénél, a Poroszországban jelenleg érvényben levő vizsgálati rendszer szolgált mintáúl. Poroszországban tudvalevőleg két államvizsgálat van. Az első, mely a három évi egyetemi tanfolyam bevégzése után tehető le s mely a gyakorlat megkezdésére képesít, tisztán elméleti; a második vagyis az ú. n. „nagy

1

1 államvizsgálat ellenben, melyre négy évi gyakorlat után jelentkezhetnek az illetők s mely közhivatalban való alkalmazásra adja meg nekik a jogosítványt, határozottan gyakorlati jellegű. S ha különböző természete daczára mégis mind a két vizsgálat el van szakítva az iskolától s amaz az országos főtörvényszékeknél, ez meg egy országos vizsgáló-bizottság előtt tehető le: a vizsgálati bizottságok ilyetén szervezete a két vizsgálat különböző jellegével és czéljával semmiesetre sem egyeztethető össze. A Poroszországban divatozó rendszert tehát, mely az elméleti és a gyakorlati vizsgálat egymástól teljesen elütő követelményeit figyelmen kívül hagyja, — nem tartjuk olyannak, melylyel — különösen a mi történelmileg alakult sajátszerű viszonyaink közt — érdemes volna kísérletet tenni. Arra nem is reflektálunk, hogy abban az esetben, ha csupán a kir. táblák mellett szervezik az illető bizottságokat, ez a körülmény esetleg befolyással lehet egyik vagy másik jogakadémia versenyképességére Szívesen beleegyezünk, hogy tekintsük ezt nyílt kérdésnek. De ha annak tekintjük is, az említett lehetőségnek már puszta föltevése méltán gondolkodóba ejthet bennünket s indokolttá teszi részünkről azt a kérdést, hogy még a mennyiben a kérdéses reform nem alterálná is a jogakadémiák versenyképességét, vájjon előmozdítaná-e? továbbá, hogy a reform kiindúlási pontja, mely a jogi szakiskolák megerősítésében nyilvánúl, okvetetlenül szükségessé teszi-e, hogy épen az ev. ref. egyház négy jogakadémiája közül fosztassék meg három attól az előnytől — mert hátránynak csak nem mondható. — hogy falain kivűl ugyan, de nem egy tőle távol fekvő városban tegyék le hallgatói az államvizsgálatot ; végre hogy a reform szempontjából helyes-e a jogakadémiák és a királyi tábláknak, eme czéljuknál és természetöknél fogva teljesen különböző institutióknak mesterséges összeköttetésbe hozatala által, a felekezetekben azt a — megengedjük — alaptalan gyanút ébreszteni, hogy — a mennyiben az állami jogakadémiák mind táblai székhelyen állnak fenn (Kassa, Nagyvárad, Pozsony), a felekezeti jogakadémiák túlnyomó része ellenben, vagyis 7-ből 5 (Eger, Eperjes, Sárospatak, Kecskemét, Aláramaros-