A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1899_jun_14.

1899. július 14.

JÜNIUS HÓ. 10. 81 ban kilátásba helyezi Nagyméltóságod, hogy e tárgyban ki fogja kérni a jogakadémiák véleményét is; de azért magában a törvény szövegében az egyetemek és jogakadémiák ilyetén megkülönböztetését sem a protestánsok törvény által biztosított autonómiájával, sem azzal az elvvel nem tartjuk összeegyeztethetőnek, mely szerint az újjászervezendő jogakadémiák az egyetemi jog- és államtudományi karokkal egyenrangú intézetek lesznek. Ha — a mint Nagyméltóságod is kiemeli — az említett intézkedést az egyetemi autonomia figyelembevétele tette szükségessé: mi, protestánsok is megkívánhatjuk, hogy az 1790/91 : XXVI. t.-cz. ama rendelkezése folytán, mely szerint jogunk van „rationem, normám et ordinem docendi atque discendi ordinare", legalább mindenkor hozzászólhassunk az általunk fentartott jogakadémiák tanúimányi rendének átalakításához s ez a jogunk az államvizsgálatra vonatkozó új törvényben is világos szavakkal elismertessék és kifejezésre jusson. Más részről meg kell még azt is jegyeznünk, hogy habár — amint fennebb már kijelentettük—jogakadémiáink, saját versenyképességűk biztosítása végett a legszigorúbban alkalmazkodtak mindenkor a kormány által időnkint megállapított tanúimányi és vizsgálati rendhez: mindamellett a törvényjavaslattervezet ama kifejezését, mely szerint „minden tekintetben" alkalmazkodnunk kell az állami tanúimányi és vizsgálati rendhez, ruganyosságánál fogva, iskolai autonomiánk szempontjából aggályosnak tartjuk s épen ezért kérjük Nagyméltóságodat, hogy az emiitett kifejezés törlésével jogakadémiáinknak az állami tan- és vizsgálati rendhez való alkalmazkodását az 1883 : XXX. t.-cz. 8. §-nak normája szerint méltóztassék a törvényjavaslat-tervezetben meghatározni. A mi közreműködésünk a jogi szakoktatás fejlesztésében, azt hisszük, csak javára válhat az ügynek, a mint nem vallotta kárát az állam harmincz évvel ezelőtt a népoktatás újjászervezése alkalmával igénybe vett közreműködésünknek sem. Hiszen a mi óhajtásunk is az, a mi Nagy méltóságodé, hogy t i a tanúimányi és vizsgálati rendszer a lehető legtökéletesebb legyen, miután meg vagyunk róla győződve, hogy a legszigorúbb vizsgálat sem pótolhatja magának a tanúimányi és vizsgálati rendszernek esetleges hiányait s hogy a jogászi képzés igazi sikere a helyes alapelveken nyugvó tanulmányi és vizsgálati rendszertől függ. Az ellenben, hogy a jogi tudományokat betetőző államvizsgálat hol tartassék, — mire pedig Nagyméltóságod különös súlyt látszik fektetni, - a jogi szakoktatás eredményére nézve teljesen irreleváns. S ha ebből a szempontból semmi jelentősége nem lehet a törvényjavaslat-tervezet amaz intézkedésének, melynélfogva az Államvizsgálati bizottságok székhelye.