A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1899_jun_14.
1899. július 14.
24 1899. ÉV 1.3—14. be nem vált joghallgatókra nézve a nyolezadik félév különben is többnyire meddő szokott lenni De ha figyelembe vesszük Nagyméltóságodnak azt a kivánságát, a mihez mi is készséggel hozzájárúlunk, hogy az egységes államvizsgálat mintegy betetőzze az elméleti jogi szakképzést, s hogy pótolja a doktori szigorlatokat úgyannyira, hogy ez a vizsgálat a képzettségnek mérve tekintetében többet, de legalább is annyit biztosítson, mint a mennyit az eddigi szigorlatok biztosítottak; ha figyelembe vesszük másrészről, hogy a colleginmok és a gyakorlatok általánosan kötelezővé tétele folytán a jogász ifjúságot az eddiginél jelentékenyen nagyobb munkával kívánja Nagyméltóságod megterhelni: ezzel a törekvéssel a tanfolyam megrövidítését ép oly kevéssé tudjuk összeegyeztetni mint a hogy nem tudtuk soha összeegyeztetni a helyes alapokon nyugvó jogi oktatási rendszer követelményeivel a katonáknak be nem vált joghallgatóknak nyújtott ama kedvezményt, mely a még velünk szorosabb közjogi kapcsolatban álló Ausztriában, sőt Horvátországban sem fordúl elő. Eltekintve attól, hogy összes felsőbb iskoláink négy, sőt öt évfolyamra vannak berendezve; eltekintve attól, hogy a csonka évfolyam a jogi szakiskolák tanrendjére most is rendkívül zavarólag hat; eltekintve attól, hogy sehol, egyetlen európai államban sem fordul elő hasonló intézkedés: különösen a jogi szakoktatás színvonalának megóvása végett kérjük Nagyméltóságodat, méltóztassék a végbizonyítvány kiállításának mindenkire nézve egyaránt kötelező feltételévé tenni nyolcz félévnek hallgatását így és csakis így tehetjük igazán intenzívvé a jogi szakoktatást; így érhetjük el, hogy jogi szakiskoláink ne csupán vizsgálatra előkészítő, hanem olyan tudományos központok legyenek, melyek a hallgatóik látkörének kiszélesítésére szolgáló, de a vizsgálat keretébe be nem férő tantárgyakat is felvesznek majd tanrendjükbe, a milyenek például a jogbölcsészet, politika, összehasonlító jogtudomány, egyetemes államjog, államtörténet stb.; így lehet valóban termékenynyé és sikeressé a tervbe vett szemináriumi oktatás. Igaz, hogy Francziaországban, Poroszországban a jogi tanfolyam csak három évre terjed; de a franczia jogi szakoktatás berendezésével maguk a francziák sincsenek megelégedve, Poroszországban pedig a tanfolyam ilyetén megrövidítését — habár némileg indokolttá teszi azt a négy évre terjedő hosszabb gyakorlat — hasonlóképen annyira nem helyeslik az illetékes körök, hogy a berlini egyetem jogi fakultása, midőn 1889-ben az ifjak tájékoztatásául megállapította, milyen sorrendben kellene hallgatniok az egyes jogi tantárgyakat, egyenes felszólítást intézett egyszersmind hozzájuk s közülök különösen a katonai szolgálatra kötelezettekhez, hogy önként toldják meg a három évi tanfolyamot, miután még a szorgalmas és tehetséges tanuló sem képes