A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1877-1887.
1877. november 15-17.
r F/ío házassági ügyre vonatkozó országos törvények a josephina constitutio s más legfelsőbb rendeletek, mint szinte az erdélyi ref. egyházkerület házasságügyi sajátlagos állása is mindaddig sértetlenül fentartandók, mig a hazai törvényhozás másként nem intézkedik. Miután pedig ezen állami törvényekhez és szabályokhoz, a fentemiitett egyházi szabályok csak múlékony értékű pótlékok gyanánt csatoltatnának, ezeknek királyi szentesitését nem tartjuk elmulhatatlanul szükségesnek. Visszagondolva már az egybegyűlendő zsinatnak általunk eddig elsorolt teendőire, előttünk ugy látszik, hogy az elmulhatlanul szükséges rendszeres, és tüzetesen indokolandó előmunkálatok elkészítése végett három, sőt a végül előadandó indokoknál fogva még egy 4-dik külön bizottságot vagy küldöttséget kellene már most ezen konventből kinevezni, vagy választani. Nevezetesen: Az első bizottság feladata lenne véleményt adni a most következő zsinat helyéről, idejéről, tagjainak választási módjáról, számáról, a zsinattartás költségeinek honnan való fedezéséről, utazási és napidijakról, a zsinat mikénti megalakulásáról, egész szervezetéről s tanácskozási rendszabályairól, s különösen az utóbbiakra vonatkozólag, egy rendszeresen formulázott javaslatot készíteni. A második bizottság feladata lesz rendszeres egyházalkotmányi törvénytervet dolgozni ki. A harmadik bizottság pedig fegyelmi törvényeket vagy szabályokat — ideértve természetesen az egyházi perrendtartást is, — és házasságügyi pótszabályokat fogna késziteni. Ha netalán időnyerés érdekéből s a létrejöhető erős ellentétek kikerülése végett szükségesnek látszanék, hogy már most ezen konventből némi utasítások adassanak az emiitett bizottságoknak; akkor az első bizottság számára csekély nézetünk szerint következő alaptételeket lehetne kijelölni: Az összeülendő zsinati tagok száma 150-nél több, száznál kevesebb ne legyen. Ilyen forma számot j avail a budai zsinat s az 1848-ik évi egyetemes értekezlet példája és zsinati terve is. — Az emiitett budai zsinat ugyanis, melyet a magyarországi négy ref. egyházkerület követei alkottak, költség kímélés tekintetéből csak száz tagból állott; a zsinattartásról szóló budai kánonok szerint is 7 2-nél kevesebb, száznál több nem lehet a zsinati tagok száma. Az 1848-dik évi református értekezletet, a melyen Erdély feltűnően kevés egyén által volt képviselve, összesen 98 tag alkotta, nevezetesen: tiszáninnenről 16, tiszántúlről 33, dunántúlról 22, dunamellékről 18, Erdélyből 9. Ezen értekezletnek nagy sietséggel, s minden indokolás nélkül létrejött terve szerint 106 tag fogta volna alkotni az 1849. augusztus 1-ső napjára kitűzött nemzeti zsinatot. A tényleg fenálló törvényes viszonyokat, következő egyházi törvényhozásunk által is minden lehető ponton kellő tiszteletben tartani óhajtván, ugy véljük, hogy a szuperintendensek és főkurátorok a következő zsinatnak
