A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1877-1887.

1877. november 15-17.

6 I. désnek adatott kifejezés, melyszerint alig lenne ez alkalommal más lényeges teendőnk, mint egy bizottságnak oly végbőli megválasztása, hogy ez hovahamarébb készitse el a czélba vett alkotmányozó zsinat tervezetét. Hanem arra nézve, hogy mi történjék ezután ezen rendszeres munkálattal, eltérők a nézetek, s ezen különböző vélemények összeegyeztetését hiszem én egyik feladatunknak; mert mig egy rész azt óhajtja, hogy a mondott bizottság munkájának befejezése után azonnal üljünk ismét össze annak megbirálása végett, s a miben ezen, folytatólag tanácskozandó ad hoc konvent, majd megállapodik, az rögtön ugy terjesztessék sanctio alá, mint már az egyetemes magyar reformált egyház végmegállapodása; addig mások azt előbb még az egyházkerületek, sőt egyházmegyék retortáján kivánják keresztül vezetni s csak e hosszadalmas műtétei után juttatni e kivételes konvent, s innen majd mint protestáns részről befejezett tényt, a korona elébe. Hogy ez iránt is előre tisztába kell magunkkal jönni, könnyen belátható. Nem kevésbé szükséges az az iránti megállapodás, ha vájjon adjunk-e utasitást a megválasztandó egy vagy több bizottságnak. Számosan vannak ugyanis, kik azt hiszik, hogy ezt tenni felesleges volna, miután választásunk kétségtelenül oly szakavatott, bizalmunkat teljes mérvben biró egyénekre fog esni, kik minden tekintetben képesek lesznek megfelelni föladatuknak s hitfeleink nézetei iránt is tájékozva vannak; mások ellenben ugy vélekednek, hogy magukra a megválasztandó bizottsági tagokra nézve is kivánatos leend, ha tájékozhatások tekintetéből, legalább azon főalapelvek most fognak általunk megállapittatni, melyekre akarjuk egyházunk kijavitandó, s a kor kivánatainak jobban megfelelendő ős alkotmányát s szervezetét fektetni Itt tehát megint tág tér nyilik az eszmék és nézetek kölcsönös kicserélésére és a mennyire lehet egyesítésére. Hogy mindazon többi vitás elvi kérdéseket, melyek utolsó konventünk óta s leginkább ez intézményre vonatkozólag oly élesen állíttattak egymással itt-ott szembe, nem kívánom azon alkalommal érinteni, midőn épen arra mutatkozik kilátás, hogy megtalálandjuk azon helyes utat, melyen karöltve haladhatunk ezentúl ama szorosabb egyesülési, közös czél felé, melyet eddig különböző módokon igyekeztünk elérni: igen természetes és megvagyok róla győződve, hogy tanácskozásaink folyama alatt is gondosan fog minden mellőztetni, mi ebbeli föladatunk elérhetését nehezítené. És épen azért, csakis későbben, ha majd a főkérdésen tul leszünk, fogom a mélt. és főtiszt, konvent engedelmével azon néhány közérdekű kevés tárgyakat fölemlíteni, melyeket részint egyes superintendentiák, részint egyesek terjesztettek egyik vagy másik okból előnkbe Elmerem mondani, hogy azon több mint félszázad alatt, melyen keresztül egyházunk belélete egyes mozzanatait is észlelve szolgálom hitfelekezetemet, nem volt időszak, melyben oly élénken, annyira egyhangúlag s