A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1877-1887.

1877. november 15-17.

mintegy ösztönszerűleg nyilvánult volna szorosabb egyesülésünk szükségének érzete, mint napjainkban! A mai áramlat, e czél utólérhetését, a közelebbi időkben meghiusult" próbatételek után, egy alkotmányozó zsinat utján igyekszik megkisérteni, s ez ügyet, mint látjuk, első sorban kezeinkre bizza; mi pedig kétségtelenül azon leszünk, hogy e bizalomnak legjobb belátásunk szerint megfeleljünk; mert hiszen érezzük mindnyájan, hogy ha szerencsésen oldjuk meg ebbeli föladatunkat, ugy nemcsak saját hitfelekezetünk szellemi s anyagi jólétének teszünk szolgálatot: de egyszersmind magyar hazánk egyetemes, mindinkább fejlődő alkotmányos és ereklyeként óvott nemzeti életében is, mentől méltóbban fogjuk azon helyet betölthetni, melyet az isteni gondviselés számunkra kimutatott s melyet Felséges királyunk, mint védurunk oltalmazó paizsa alatt, annak idején már egyszer megállottunk. Ezek voltak azok, melyeket előlegesen felemliteni bátorkodtam s melyek után nincsen részemről egyelőre más hátra, minthogy újból kikérjem a főtiszt, és mltgos konvent tanácskozásai közben tőlem meg nem vonandó bizalmát s kegyességét. 5. Ezek után olvastatott a tiszántúli reformált egyházkerület konventi képviselői részéről beterjesztett következő vélemény mint indítvány: Főtiszteletü és Nagyméltóságú Konvent! A mi tiszántúli reformált egyházkerületünknek országos vagy nemzeti zsinattartására vonatkozó s folyó 1877-dik évi áprilisi közgyűlésében létrejött indítványát, a többi testvér reformált egyházkerületek közgyűlései, minden ellenmondás és kifogás nélkül végzésileg elfogadván, hihetőnek tartjuk, hogy e jelen konventre, a melynek fő, sőt egyedüli tárgya, ama végzések szerint is nem más, mint a zsinati előkészületek megindítása : ez ügyben több oldalról nyújtatnak most ide be tüzetes előterjesztések illetőleg indítványok; mindazonáltal bátrak vagyunk mi is előadni röviden igénytelen nézeteinket, hogy ha a szükség ugy kívánná, legalább egyszerűen tudomásul szolgálhassanak azok. Azon indítványozott zsinat főteendője első sorban nem más, mint a törvényhozás még pedig oly törvények alkotása, a melyek legalább a főbb vonásokban egyetemesen kötelezőleg megállapítsák valahára egyházunk országos szervezetét a prezsbitériumoktól kezdve, fel egészen a nemzeti zsinatig; továbbá oly törvények alkotása, melyek a mint a királyi szentesítést megnyerik, mind a Komjáti és Geleji Katona-féle kánonokat, mind az 1821—22-dik évi különleges királyi szentesítést nyert konventi végzéseket, vagyis általában minden eddigi országos kánonokat s ily kánon erejével bíró statútumokat mindenestől és végképen hatályon kívül helyezzenek; a szerződés által biztosított vagy itéletileg megállapított jogok és viszonyok érintetlenül hagyatván. Ugy véljük, nem szükség bőven indokolnunk, hogy miért tartjuk az indítványozott zsinat törvényhozási működését ily tárgyúnak és ily mérvűnek. i