A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1936. augusztus

értékét aligha fogja csak részben is megkapni az egyház. Nemcsak gyülekezetében, hanem az egyházmegyében is kivette részét a mun­kából. Körlelkész volt 6 évig. Árvagyámintézeti pénzkezelő 3 évig, majd tanácsbiró lett s mint ilyen, bölcs, higgadt megfontoltságával s tapasztalataival igyekezett tanácsot adni ott és ahol kellett. Feltűnést nem kereste, nagyhanguskodást nem szerette, hanem csendben mun­kálkodó szerény tanácsadója, atyja és pásztora volt mindazoknak, akik hozzá folyamodtak. Korának minden tekintetben példaképül odaállít­ható igazi pásztor volt. Áldásos földi élete 1919. február 8-án fejeződött be. Feleségének, gyermekeinek, gyülekezetének nagy szomorúságára. Vigasztalásul szolgál a veszteseknek, hogy a krisztusi biztatás igéit: „Jól vagyon, jó és hiv szolgám, kevesen hiv voltál, többre bizlak ezután" hallják most is. Az inotai temető sírkertjében sírjára boruló ciprus lombok és virágok susogják: édes az álom, s jó pihenni az elfáradt munkásnak. Emlékkövén e felírás olvasható: „Sokan siratják, de még többen áld­ják drága porait." Kántor Gyula. VÁCZY DEZSŐ 1869—1922 Született Mogyoróson (Szatmár vm.) 1869-ben. Édesatyja Váczy Sándor később igazgató-tanitó lett Nagyszalontán, édesanyja Úr Erzsé­bet. A középiskolát Iglón végezte, majd a sárospataki theologián sze­rezte meg a lelkészi képesítést, itt tanulótársa volt dr. Tüdős István püspök. Segédlelkész volt Bélzerénden (Arad vm) 1894-ben ugyanitt rendes lelkésszé választották. 1894-ben megnősült, élettársául választván Hajdú Etelkát, Hajdú Elek vadászi lelkész és Szőcs Etelka leányát. Tiz év múlva 1904. április 14-én a kádártai egyházközség választotta lelkészévé meghívás utján. Már a következő évben egyházmegyei számvevővé választatott. Kiváló egyéni tulajdonságokról, képességekről kellett bizonyságot tennie, hogy a messzeföldről jöttét ily rövid idő alatt e tisztségre alkalmasnak és érdemesnek Ítélték. Ugyancsak 1905­ben augusztus 15-én meghívás utján a köveskáli egyházközség válasz­totta meg lelkészéül; itt, tekintettel az özvegyi évre, állását csak 1907 január 1-én foglalta el. Indítására az egyház község még 1907-ben a régi ésszük lelkész­lakást tanitó-lakássá minősiti s lelkészlakás céljára a jelenlegi tágas épületet szerzi meg. 1908-ban uj iskolát építenek. Bár a régi tanitó­lakást értékesitik, mégis tetemes adósság marad fenn a lelkészlakás vétele és iskolaépítése folytán. Közalapi tőkekamat segélyt szerez az uj lelkész, az egyházi adó pontos fizetésére szorítja a híveket s az adócsökkentési államsegély kieszközlésével igyekszik a terheket csök­kenteni. 1909-ben rendbehozzák a toronyórát, 1912-ben pedig a temp­lomot kivül-belül renováltatják. Adósságterhe nyomja a gyülekezetet, de a szőlők jókarban vannak még s az egyházközség kötelezettségei­nek eleget tud tenni. A jövendő biztató, orgona beszerzésére szépen gyűlik az alap, mégis aggodalomra adhat okot az a körülmény, hogy az egyháztagok közül mindtöbben eladósodnak. 78

Next

/
Thumbnails
Contents