A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1936. augusztus
értékét aligha fogja csak részben is megkapni az egyház. Nemcsak gyülekezetében, hanem az egyházmegyében is kivette részét a munkából. Körlelkész volt 6 évig. Árvagyámintézeti pénzkezelő 3 évig, majd tanácsbiró lett s mint ilyen, bölcs, higgadt megfontoltságával s tapasztalataival igyekezett tanácsot adni ott és ahol kellett. Feltűnést nem kereste, nagyhanguskodást nem szerette, hanem csendben munkálkodó szerény tanácsadója, atyja és pásztora volt mindazoknak, akik hozzá folyamodtak. Korának minden tekintetben példaképül odaállítható igazi pásztor volt. Áldásos földi élete 1919. február 8-án fejeződött be. Feleségének, gyermekeinek, gyülekezetének nagy szomorúságára. Vigasztalásul szolgál a veszteseknek, hogy a krisztusi biztatás igéit: „Jól vagyon, jó és hiv szolgám, kevesen hiv voltál, többre bizlak ezután" hallják most is. Az inotai temető sírkertjében sírjára boruló ciprus lombok és virágok susogják: édes az álom, s jó pihenni az elfáradt munkásnak. Emlékkövén e felírás olvasható: „Sokan siratják, de még többen áldják drága porait." Kántor Gyula. VÁCZY DEZSŐ 1869—1922 Született Mogyoróson (Szatmár vm.) 1869-ben. Édesatyja Váczy Sándor később igazgató-tanitó lett Nagyszalontán, édesanyja Úr Erzsébet. A középiskolát Iglón végezte, majd a sárospataki theologián szerezte meg a lelkészi képesítést, itt tanulótársa volt dr. Tüdős István püspök. Segédlelkész volt Bélzerénden (Arad vm) 1894-ben ugyanitt rendes lelkésszé választották. 1894-ben megnősült, élettársául választván Hajdú Etelkát, Hajdú Elek vadászi lelkész és Szőcs Etelka leányát. Tiz év múlva 1904. április 14-én a kádártai egyházközség választotta lelkészévé meghívás utján. Már a következő évben egyházmegyei számvevővé választatott. Kiváló egyéni tulajdonságokról, képességekről kellett bizonyságot tennie, hogy a messzeföldről jöttét ily rövid idő alatt e tisztségre alkalmasnak és érdemesnek Ítélték. Ugyancsak 1905ben augusztus 15-én meghívás utján a köveskáli egyházközség választotta meg lelkészéül; itt, tekintettel az özvegyi évre, állását csak 1907 január 1-én foglalta el. Indítására az egyház község még 1907-ben a régi ésszük lelkészlakást tanitó-lakássá minősiti s lelkészlakás céljára a jelenlegi tágas épületet szerzi meg. 1908-ban uj iskolát építenek. Bár a régi tanitólakást értékesitik, mégis tetemes adósság marad fenn a lelkészlakás vétele és iskolaépítése folytán. Közalapi tőkekamat segélyt szerez az uj lelkész, az egyházi adó pontos fizetésére szorítja a híveket s az adócsökkentési államsegély kieszközlésével igyekszik a terheket csökkenteni. 1909-ben rendbehozzák a toronyórát, 1912-ben pedig a templomot kivül-belül renováltatják. Adósságterhe nyomja a gyülekezetet, de a szőlők jókarban vannak még s az egyházközség kötelezettségeinek eleget tud tenni. A jövendő biztató, orgona beszerzésére szépen gyűlik az alap, mégis aggodalomra adhat okot az a körülmény, hogy az egyháztagok közül mindtöbben eladósodnak. 78