A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1936. augusztus

De nemcsak az anyagiakban, hanem a lelkiekben is fellendülés tapasztalható az uj lelkész működése következtében. Szaporodik a templomlátogatók száma. Váczy Dezső megnyerő külsejü, zengő orgánumu, jó szónok volt. Beszédei világosak, könnyen érthetők, szívhez szólók. Gonddal készül funkcióira s különösen mint temetési és hazafias szónokot emlegetik. Mikor a hazaszeretetről, a honfiúi kötelességről beszélt, lelkesítő, magával ragadó volt. Szerették mint társaságbeli embert is. Vezetője és tanácsadója volt népének. Isten szép családdal áldotta meg s ő igyekezett családját illendően eltartani, gyermekei jövőjét biztosítani. Hűségesen gondozta, látogatta hatalmas szórványában a ref. híveket, missziói munkásságát az egyház megye ismételten elismeréssel méltányolta. Az egyházmegye körlelkésszé választotta 1910ben a köveskáli körben s e tisztségre 1917-ben újból megválasztotta. Szépen haladó munkásságát megzavarta a világháború. Hűséges tanácsadója, vigasztalója volt híveinek e nehéz időkben, amelyek őreá is és családjára is szomorúságot, gondot hoztak. Dezső fia eltűnt a háborúban, a pénzromlással beköszöntöttek az anyagi gondok. Keserűséggel kellett szemlélnie, hogy a világháborúnak a jobb érzéseket sivár fásultság homokjával beborító számuma, mint teszi tönkre a vetést, amelynek növekedésében igazi örömét találta s amit oly sok gonddal, kitartással oltalmazott. Elpusztultak az alapok, odalett az orgonaszerzés szép reménye; pénzlebélyegzéskor megfelezték az amúgy is elértéktelenedett tőkéket és alapokat. 1918-ban egyházmegyei tanácsbiróvá választatott, 1921-ben pedig egyh. kerületi pótképviselővé, elismerésképen az anyaszentegyházért való buzgólkodásának. Közben elhatalmasodott rajta a szívbaj. Meghalt 1922. február 14-én egy évi súlyos szenvedés után. Gyülekezete a maga halottjának tekintette. Temetésekor zsúfolásig megtelt a hatalmas templom. Nemcsak gyülekezete siratta benne a hűséges pásztort, hanem a község és környék is felekezeti különbség nélkül őszinte részvéttel búcsúzott tőle a jó magyar hazafitól, a közjóért munkálkodni nŰDdig kész polgártól, a jó baráttól, a felekezetek közti jóviszonyt példaadásával munkáló lelkésztől. Áldott emléke sokáig élni fog gyülekezetében és községében. Szőke Károly. NAGY BENŐ 1858—1923 Nagy Benő 1858-ban született Kiskeszi községben (Komárom vm.) Szülői jobbmódu földmivesek voltak. Elemi iskoláit falujában, a felsőbb iskolákat s a theologiát is Pápán végezte. Tanulmányai elvégzése után Balatonfüreden volt rektor. Mint s. lelkész Szentgálon, Tótvázsonyban és Balatonszöllősön működött. Először Tihany, majd Balatonarács s végül 1888-ban a nemes- és nagypécselyi gyülekezet hivta el pásztorául. Tudomásom szerint ez utóbbi helyen Csonka Ferenc volt a másik pályázó a lelkészi állásra, de a gyülekezet Nagy Benőt válasz79