A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1930. július

— 26 — mert egyházainkat, iskoláinkat és egyéb intézmé­nyeinket elegendő anyagi erő hijján elpusztulni nem engedhetjük. 29. Az országos közalapról szóló zsinati törvényjavaslat. Egyházm. közgyűlésünk, mivel szintén óhajtja a közalap megerősödését, helyesli a hozzájárulásnak a törvénytervezetben való felemelését. Azonban az egyházközségek osztálybasorozásánál egyszerűbbnek és jobbnak is tartja ezt: az adósegélyes egyházak fi­zetnek lélekszám szerint fejenként 10 fillért, a töb­biek 20 fillért. Nem szabad egynek venni a 25°/o adót a fejenkénti 4 pengős megterheléssel, mert a kettő még körülbelül sem egy, mint az indokolás mondja. Legalább Dunántúl nem. A veszprémi egy­házmegyében hat sorshúzással kivett egyházban a 4 pengős lélekszám szerinti megterhelés 29, 40, 46, 53, 65 és 98°/o-ot jelent. Gazdag emberek könnyeb­ben elbírják a 4 pengős megterhelést, mert ez náluk csak körülbelül 25«/o-os megterhelést jelent, de Du­nántúl szegény népénél 98<>/o-os megterhelést is je­lenthet sok helyen. E határozatunkat tisztelettel ter­jesztjük fel egyházkerületünk útján a zsinat elé és kérjük észrevételeink szíves figyelembevételét. 30. A 30/1929. sz. egyházkerületi határozat felhívja az egyházmegyéket, hassanak oda és rendeljék el, hogy azokon a helyeken, amelyeken az elemi iskolás gyermekek száma oly cse­kély, hogy ennek következtében az iskola fenntartása az eddigi módon nem biztosítható, kötelesek a lelkészek öt éven belül megszerezni a tanítói oklevelet s a gyermekek tanítását kezükbe venni. Egyházmegyei közgyűlésünk figyelemmel arra, hogy úgy a lelkészi, mint a tanítói állás egy-egy embernek teljes erejét igénybe veszi, veszélyesnek és egyházunk kulturális érdekeivel ellentétben álló­nak tartja a két állás összevegyítését. Ez okból nyo­matékkal kéri, hogy az iskoláztatás biztosításáról másképen, nevezetesen: az államsegély kieszközlé­sével szíveskedjék gondoskodni az egyházkerületi közgyűlés.

Next

/
Thumbnails
Contents