A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1915. július

— 31 -Nékünk a Jézusi szeretet-utmutatása nyomán keresztyén világfelfogásunkkal kell összemunkalni, hogy segítségére legyünk a szociális kéidés megoldásának. Kiss János volt kedves tanárom mondta, hogy a „keresztyénség nem egyéb, mint a názáieti Jézusban megtestesült isteni élet " Ennek igazságát most látjuk és veszszük észre, — s a mi Urunk élete és utmutatása szerint a folytonosan fejlődő keresztyén élet fejlődése szerint kell nekünk a szociális kérdés megoldásánál közremunkálnunk. És ha igy teszünk, nem kell lelni, hoey téves jelszavak és a kommunismus zavarólag hatnak egyházunkra. Akkor, ha Jézus szellemében segédkezünk annak megoldásánál, akkor meg vagyok győződve arról, hogy módunk és alkalmunk lesz a világháború által ütött sebeknek enyhítésére és szanálására, mert ugy vagyok meggyőződve, hogyha ezeknek az elveknek figye'embevételevel mi szeretettel öleljük fel az árvákat, özvegyeket, ha a gondjainkra bizott egyházközség kben azoknak minden tagja iránt alkalomadtán és szeretettel, jóakarattal segítségére jövünk: akkor az ő részükről is bizalommal és szeretettel fogunk találkozni és ez a bizalom és szeretet az egyház intézményeihez, ez képezi fő erőforrását református vallásnak. Ha ennek a viszonynak istápolására gondos kézzel mindent megteszünk, egyházunk ereje és befolyása erősödik a társádalomra, viszont ha ezt a viszonyt megháborítjuk, vagy megszakítjuk: azon mértekben fog csökenni egyházunk ható ereje és fog bekövetkezni ennek megszakadása és erőtlensége. Az a nézetem, hogy egyházi igazgatásunknak főfeladatát képezi minden előfeltételek megteremtése, biztosítása, melyek folytán a mi református egyházunk, mint intézmény, fokozatosan tovább fejlődhet, tovább haladhat. Ne-