A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1909. július

— 66 — Széniorsága letelte után 1885. év julius havában a veszprémi egyházmegye kötelékébe lépett s szolgált Arácson, Inotán, Hajmáskéren, mint segédlelkész, 1888-tól 4 évig Nagyvázsonyban mint adminisztrátor, honnét ugyanily minőségben Fehérvárcsurgóra rendeltetvén, a gyülekezet által 1892. évi márczius 7-én egyhangúlag rendes lelkészszé választatott. 1894-ben nőül vette néhai Lukács István lelkész ifjú özvegyét: Babay Ilonát, ki élete utolsó perczéig valódi élettárs és őriző angyalként állott mellette, kivel utolsó perczéig boldog, valódi ideális házas életet élt. Itt működött, mig 1908 október 22-én hosszas, kinos szenvedés után kezeiből ki nem esett munkája eszköze. Hogy miként? Mutatta az egész gyülekezet könytöl ázott arcza temetéskor, s az az áldozatkészség, melylyel gyülekezete szeretete életében megnyilatkozott iránta abban, hogy — bár munkaváltság volt — földjét mégis ugy munkálták, mint a régi időben, sőt e szolgálmányt hátramaradott családjának is teljesítették. Szalay Benő egyike volt az Ur hűséges és buzgó munkásainak, kit tehetsége, munkássága a közönséges és átlagos mértéken jóval felül emelt mint embert, mint papot egyaránt. Mint embert, a tiszta becsületesség, önzetlen jó sziv ékesíti, jellemzi; az a jó sziv, mely annyi tisztelöt, jó barátot s áldáskivánatot szerzett neki, amely másokra annyi áldást hintett: saját életében csak gondot, aggódást, gyötrődést termelt. Ez a sziv kényszeritette, hogy adjon akkor is, mikor magának sem volt; segítsen, mikor magának is segélyre lett volna szüksége. Mint pap: rendszerető, pontos, hivatása teljesítésében buzgó és lelkiismeretes. — Lelkészi állása elfoglalása után egyháza anyagi ügyeit erős kézzel rendezvén, a II. tanítói állomás rendszeresítése után alkotó elméje teret keres, ahol használhat híveinek. Tudva azt, hogy csak az anyagilag erős nép az, melylyel nagy dolgokat megvalósítani lehet, hivei anyagi ügyei megerösitését tűzi ki feladatául. E szempontból alapítja a segély-egyletet, melynek alapításától kezdve élte utolsó pillanatáig igazgatója, könyvelője, szóval: lelke volt. Ennek egész ügykezelését, könyvelését stb. éveken keresztül minden dij nélkül, majd az egylet megerősödése s virágzása után alamizsna számba menő 160 korona fizetésért csoda számba menő pontossággal vezeti.