A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1904. augusztus
— 63 — Kazó Imre tanító nyilatkozatában azt beismeri, hogy a látogatási naplóba való bejegyzés megakadályozása czéljából a tollat a lelkésztől elvette, a lelkész eljárását azért, mert a lelkész öt szemtelennek nevezte, a gyermekek előtt szemtelen henczegésnek mondotta, mikor a lelkész az iskolából távozott, oda szólt egy fiúhoz, hogy „tedd be utánna az ajtót, nem érdemli meg, hogy én kikísérjem". Azt azonban, hogy részegnek nevezte volna a lelkészt, — vádlott tagadja. Részben a vizsgálat során, de főkép a mai tárgyaláson fölmerült adatokból és nyilatkozatokból megállapítható, hogy ezen összetűzés közvetlen oka az volt, hogy Kazó Imre tanitó a saját mostoha leányának, Pintér Irénnek két törvénytelen gyermekét, Bélát és Ilonát az iskolai felvételi és előmeneteli naplókba Kazó Béla és Ilona néven vezette be, ami miatt a lelkész Fejérinegye tanfelügyelőjénél panaszt tevén, a tanfelügyelő a tanitó meghallgatása után 1903 márczius 23-án 592/1903. szám alatt kelt rendeletével utasította a tanítót, hogy a naplókat igazítsa ki, a gyermekeket Pintér vezetéknéven jegyezze be, s jövőre ily helytelen adatok bejegyzésétől óvakodjék, ennek daczára azonban a tanitó az 1903/4. iskolai évről szóló felvételi napló 61. és 62. folyó számai alatt, s az előmeneteli és mulasztási napló 48. és 83. folyó számai alatt az emiitett két gyermeket vezetéknév nélkül csak Béla, illetve Ilona keresztnéven vezette be, szülőül pedig saját nevét, Kazó Imrét jegyezte be. A lelkész, mint az iskolaszék elnöke, a tanfelügyelő által hozzá is megküldött ezen utasítás folytán ezen helytelen bejegyzések kiigazítása iránt akart október 28-án intézkedni, s ez indította a tanítót a panasz tárgyát képező fellépésre. A bíróság a vizsgálat és a mai tárgyalás adatai alapján nem állapithatja ugyan meg, hogy vádlott tanitó a lelkész ellen azon undoritóan meggyalázó szavakat használta volna, amelyek panaszoltattak, de megállapítja ténykép: a) azon fénynél fogva, hogy a lelkész nyomban az eset után a községi jegyzőhöz és segédjegyzöhöz ment avégett, hogy győződjenek meg arról, vájjon részeg-e, mert a tanitó öt a gyermekek előtt részegnek nevezte, amit bizonyára nem tett volna, ha a tanitó öt e kifejezéssel nem illette volna, igy Szurok Juli és Olé Juli iskolás növendékek vallomása alapján, hogy vádlott tanitó a kérdéses alka-