A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1903. március

- 10 — ügyekben ne öt tagú, hanem hét tagu tanács Ítélkezzék. Ennek figyelmen kivül hagyása esetében megtörténhetnék az, hogy az egyházkerületi bíróság teljes ülésében Ítélkező hét tagu tanács által ellátott ügy a fellebbezési biróságnál ö t tagu tanácsban láttatnék el, ami perjogi szempontból helytelennek mutatkozik. Indítványozta ezt a konventi albizottság is az 1902. nov. 27-iki ülés 33. 2. pontja alatt, de nem vitetett keresztül a javaslatban. A 359. §. c) pontjának alkalmazásánál az az aggályunk van, hogy amennyiben a viselt hivatalból való elmozdítás Y

3-ad, vagy 1/

2-ed nyugdíjjal vagy minden javadalom nélkül mondatnék ki olyan tisztviselővel szemben, kinek nyugdij jogosultsága valamely állami nyugdij-intézettel szemben áll fenn, az ilyen Ítélet miként lenne végrehajtható ? Ha egy tanitó, aki az állami tanitói nyugdij-intézetnek rendes tagja, az emiitett fegyelmi büntetéssel sújtatnék, vájjon az ily tartalommal meghozott egyházi bírósági Ítéletet az állam respektálná, avagy végrehajtaná-e? Ez aggály eloszlatása végett javaslatunk az volna, hogy e pout kiegészitéseül szövegeztessék egy oly irányú törvényes intézkedés, hogy: »az e tárgyban meghozott hirói Ítélet jogerőre emelkedés után átteendő a marasztalt tisztviselő nyugdij-intézetének illetékes felettes hatóságához, amely hatóság az itélet rendelkezését foganatosítani tartozik.« A 360. §. második bekezdésénél az előző szakasz e) pontjának alkalmazását az egyháztagok elleni eljárásban lehetetlennek tartjuk s mellőzését javasoljuk. A 365. §-nál, mely szerint a fegyelmi eljárás vagy magán panasz alapján, vagy hivatalból indittatik meg, felvenni javasoljuk a következő intézkedést: »sőt megfelelő indokok alapján bár-, mely egyházi tisztviselő önmaga is kérheti maga ellen a fegyelmi eljárást, mely minden esetben elrendelendő. E javaslatunk indoka az, hogy a gyakorlati élet tapasztalatai azt mutatják, hogy egyes tisztviselők sokszor oly módon és oly mérvben gyanusittatnak meg, hogy az illetőknek érdekökben áll a gyanúsítás alapos vagy alaptalan voltát megfelelő egyházhatósági intézkedéssel kimutatni; a közérdek szempontjai is indo-