A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1903. március

— 11 — kolják azt, hogy ily esetben a gyanúsított tisztviselő részére a törvényes ut biztosíttassák. A 423. §. második bekezdése megengedni javasolja, hogy bonyolódottabb természetű ügyekben az elnök az Ítélet kihirdetésére nyolcz (8) napnál hosszabb időre nem terjedő határnapot tűzhet ki. Ezt az intézkedést, mely a mi viszonyainkhoz mérten czélszerütlennek és nagyon költségesnek mutatkozik, kihagyandónak véljük, mert igaz ugyan, hogy hazai bíróságainknál a törvénykezési eljárás hasonló intézkedéseket tartalmaz; tekintve azonban, hogy a közpolgári bíráskodást székhelyhez kötött állandó biróságok gyakorolják, s igy megalakításuk külön költségbe nem kerül; inig ellenben egyházi biróságaink összehivása és megalakítása tetemes költségbe kerül, ez a költség azzal a kényelmi szemponttal, hogy a bíróság Ítéletének szövegezésére 8 napig terjedő idő adassék, arányban egyáltalán nem áll ; de amúgy sem indokolható kellőleg ez intézkedés, mert mig világi hazai biróságaink peres ügyekkel nagy mérvben el vannak halmozva, s igy velük szemben indokolható a 8 napi halasztás, addig egyházi bíróságainknak módjukban áll esetleg egyetlen komplikáltabb természetű ügyet tárgyalásra kitűzni, amelyet megfelelően elláthatnak s az Ítélet rendelkező részének szövegezése mellett élőszóval, az ítélet indokainak Írásba foglalása nélkül, a tárgyalási határnapon kihirdethetnek, az indokok irásba foglalása az előadó, vagy jegyző által, kifejlődött gyakorlatunk szerint, utólag is teljesíthető s igy .. szóban forgó 8 napi határidő törvényes megállapitása mellőzhető. Ha azonban komplikáltabb ügyekben az itélet kihirdetésére halasztást lát czélszeriinek a törvényhozás megállapítani, — amenynyibeu ezt az ügy természete megtűri — ez esetben javasoljuk, hogy az a legközelebbi bírósági ülésre halasztható legyen, mert ugy külön költség nem merül fel. A 431. §-hoz beszúrni javasoljuk, hogy az elkésetten vagy »nem kellő helyen« bejelentett fellebbezés az elnökség által hivatalból visszautasítandó. E javaslatunk indoka az, hogy törvénykezési gyakorlatunk azt mutatja, hogy egyes ügyfelek az elsőfokú bíróság megkerülésével közvetlenül a Il-od, esetleg a III-ad fokú bíróságoknál is szoktak