A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1894. március, 1894. augusztus

Tartalomjegyzék

— 52 — 1 lelkészi özvegyek részére kell a megélhetési minimumot szolgáltatnunk, és pedig már az első 10—15 óv során, a mikorra a családalapítás és gyermeknevelés terhei esnek, a mikor a családapának tőkegyűjtésre semmi kilátása! Az ily viszonyok között árvaságra jutó család gyámolitandó nagyobb %-al, annál inkább, mert ezen — fiatalabb — korban kisebb százalók jut özvegységre; mig a nagyobb javadalmazásu s idősebb lelkészi családoknál, kiknél a tőkegyűjtésre nagyobb a kilátás, s az özvegységre jutás aránya is nagyobb, teljesen megfelelő az 50% alapsegélyen tul, a 600 frtot túlhaladó fizetési részlet után számított 20% segély, akként, hogy a segély végösszege a 600 frtot, vagyis a legszerényebb lelkészi fizetés összegét meg ne haladhassa. A legszerényebb lelkészi fizetés összegének, 600 frtnak megfelelő segélyösszeget, elégséges megélhetési alapnak kell tartanunk, még a 2500 írton felüli javadalmazással birt lelkész özvegyére nézve is. IV. A 17. §-nál kérjük, hogy „a gyermekek fejenkénti '|

6-od résznyi segélyösszege az apátlan árváknál, az anya segélyösszegének mérvóig felemelkedhessek; a szülőtlen árvák pedig, az atyátlan árvák neveltetési segélyének 1 j,-szeres összegét kapják, s ez utóbbiak segélyösszege az anya járulókának l

r|

2szeres összegóig emelkedhessek." A tervezet oly csekély összegben állapítja meg egy gyormek nevelési segélyét, hogy az pusztán tandíjra sem elég! A 100 frtos özvegyi segély után 16 frt 66 kr lenne egy lelkészi árva neveltetési segélye! Hiszen egy altiszt, vagy fináncz gyermeke is kap 18 frtot, pedig azoknak alapfizetése, s igy az állami nyugdijalaphoz járulásuk is sokkal kevesebb, a lelkészi részről tervbe vett járulóknál. V. A 18. §-nál felvenni kérjük azon határozmányt, hogy „a lelkészi árvák 20, illetőleg 18 óve

8 korukon tul is az esetre, ha valamely tanintézetben