A Tatai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1938. július
- 14 élelem-, készpénz- és ruhasegélyben. A jótett magában hordja jutalmát s a nemes cselekedetekről Isten áldása nem marad el. f) Elismerését és köszönetét nyilvánítja közgyűlés az ácsi egyháznak azért, hogy templomát és a tanítói lakásokat 4480 P értékben renováltatta, a bőnyrétalapi egyháznak azért, hogy egyik ingatlanán 6500 P költséggel gazdasági épületeket emeltetett. g) Mély tisztelettel felír az egyházmegyei közgyűlés a fokozatos hatóságokhoz azért, hogy az egyes gyülekezetekben működő, a kis gyülekezetek létfenntartására nagyjelentőségű takarékmagtárak által szedhető kamatoknak a világi hatóságok által is elfogadható maximumát tisztázza azzal a kérdéssel együtt, hogy a takarékmagtáraknak szükségük van-e iparengedélyre? Tisztázni kell e kérdéseket azért, mert a gyermelyi egyház lelkipásztorát és presbitériumát a vádlottak padjára akarták juttatni uzsoravétség címén, mert a takarékmagtári gabonakölcsönök után 14—18%-os kamatot számítottak. A pénzre megállapított törvényes %-nál magasabbnak tűnik fel a kamat, de csak addig, amig figyelembe nem veszik, hogy a gabonát tavasszal, beszáradott állapotban, amikor legmagasabb az értéke, viszik kölcsön és ősszel, nyers állapotban, amikor legalacsonyabb az ára, hozzák vissza, továbbá, hogy kezelési költség és raktározási hely fenntartására is van kiadás, legfőképen pedig, hogy ezen intézményt az egyes gyülekezetek fenntartásuk elősegítésére legtöbb helyen önkéntes adományokból alapították. Aáindezeket figyelembe véve, a % nem lehet számszerűleg annyi, amennyit a törvény előír, hanem annál jóval magasabb, ami a valóságban mégis alig éri el a megengedett <y 0-ot. Ezeket vette figyelembe a győri ügyészség is 1998/1938. számú határozatában, amikor a gyermelyi egyház vezetőit az uzsora vádja alól felmentette s a tatai főszolgabírói hivatal, amikor az iparügyi kihágást nem látta beigazolva. h) Őszinte részvéttel és fájdalommal emlékezik meg az egyházmegyei közgyűlés László Géza héregi lelkipásztornak 1938. évi január 3-án 36 éves korában Budapesten történt elhunytáról. A korán elköltözött, képzett, törekvő, nyájas, előzékeny modorú lelkipásztor halála nagy veszteség a héregi gyülekezetnek és