A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1941. április

— 8 munkát hiven tolmácsoló imája és gondnok urnák súlyos veszteségünk egész nagyságát találóan kifejezésre juttató megnyitó beszéde a jegyzőkönyvben egész terjedelmükben közöltessenek. 6. Az egyházmegyei közgyűlés nagy veszteségének fáldalmas tudatában örökíti meg jegyzőkönyvében Halka Sándor esperes kiváló érdemeit, melyeket 17 évi esperesi működése alatt az egyházmegye kormányzatában, intézményeink építésében, egyházaink, iskoláink, lelkipásztoraink, tanítóink és minden hivatalosaink ügyeinek fáradhatatlan, szeretetben és hűségben kiapadhatatlan szolgálatával szerzett, hálásan emlékezik meg a közgyűlés a munkás és odaadó szolgálat áldásos hatásairól, a megboldogult egész egyéniségének és példás tevékenységének sugárzó erőiről, melyekkel kisebb-nagyobb körben hatott, alkotott, világított és szolgált mindeneknek. 7. Az egyházmegyei közgyűlés a legmélyebb részvéttel fordul a megboldogult Halka Sándor esperes szerettei felé s a Mindenható atyai vigasztalását és segítő kegyelmét kéri reájuk a súlyos kereszt hozdozásában. 8. Az egyházmegyei közgyűlés Istenben boldogult Halka Sándor esperest a maga halottjának tekinti s temetési költségeit az egyházmegyei pénztárból fedezi. Egyházmegyei főjegyző ezirányban tett intézkedéseit helybenhagyólag tudomásul veszi, 9. Lelkészi főjegyző jelenti, hogy az egyházmegye nagy halottjának, Halka Sándornak temetése 1941. február 22-én Erdőcsokonyán ment végbe, sok ezernyi gyászoló közönség megható bensőséges részvéte mellett. A ravatal a templomban állíttatott fel, itt folyt le a gyászszertartás is, amit Szabó Bálint lelkészí főjegyző végzett a család kívánságára szentirásolvasással és imával. A gyülekezet nevében Varga István segédlelkész, az ifjúság nevében Peperő József, az egyházmegye és lelkipásztorok nevében dr. ikafalvi Farkas Béla kapós-